2023.01.25.

Bernát:

A tegnap esti fulladásos torkon akadt rémálom….
Tegnap minden rendben volt, szépen játszottak a gyerekek, itt volt Karika mama, nem volt semmi hiszti. Volt fürdés, hajszárítás, kenekedés, meg mese is, méghozzá a nagy ágyon, hármasban néztük a Vizipókot. Megnéztünk három részt is, mert annyira rövidek, hogy még vége sincs a főcímnek, már jön is a vége felirat. Fura ezeket a régi meséket visszanézni, sokra szóról szóra emlékszem. A gyerekek szépen elmentek lefeküdni és mire megfürödtem, addigra szinte már aludtak is.
Végre lepihenhettem az ágyra, egy kis telefonozásra, néztem a tiktokot, játszottam. Amíg a konyhából, DAN DAN DÁÁNN! Fulladó hőrgő, nyüszítő hangot nem hallottam. Bianka volt kint a konyhába, és épp etette a kutyákat, és ilyenkor van, hogy rálép a lábára, vagy kicsit meglöki véletlen, és akkor van egy kis nyikkanás, visítás, de ez most durva vólt!!! Szuka németjuhász kutyám, kutyánk, nagyon mohón eszik és sajnos egy nagyobb falatot egyben nyelt le és megakadt a torkán, érezte, hogy baj van és egyet sikított a maradék levegőjével, indult az öklendezés, meg a hörgés, nagy bajban volt a szerencsétlen! Én gatyában ugrottam a küszöbre egy mozdulattal az ágyból, és néztem a haláltusát, alig fogtam fel, hogy mi van épp. Aztán Bianka hősiesen le maszírozta a torkán és nem volt több gond, a marha - mármint a kutya – egyből csóvált, evett volna tovább, de mondtam, hogy nincs kaja várunk egy kicsit, hogy minden rendben van-e. Hú, nagyon megijedtünk, ugyanis tele a hűtő a fagyasztó, most nincs hova rakni ennyi húst. Este, mikor mentem ki wc-re, azért megnéztem hogy minden rendbe van-e, és megnyugodtam, hogy szépen feküdt. A tököm ebbe a kutyába, még a végén megdöglik itt nekem. Huh.

Bianka

Igen, a tegnap esténk amennyire nyugodt volt a gyerekekkel, annyira izgalmasan sikerült a kutyákkal. Az az igazság, hogy a háromból ez az ordasom az, aki mindenben a csúcsok csúcsa. Okos, kedves, nagyon jó természetű, csodaszép kutya, nekem kutyában etalon. Az etetés terén is mindig megbízható. Mikor régebben hozzájutottunk ilyen-olyan nyesedékekhez, neki akkor is oda mertem adni nagyobb darabot, mert annyira profi. De mindig elfelejtem, hogy öregszik ő is, már 10 éves, ez még nem a világ, de azért már seniornak számít, oda kell figyelni rá. Nagyon ijesztő volt az egész… Mindig mohó kicsit, a száraz tápot vizezem neki, és mg így is szokott nagyokat nyelni kaja közben, szóval ez nem volt ismeretlen mozdulat a részéről, de most ez a mozdulat sokkal nagyobb, intenzívebb volt, egy ideig néztem, hogy most mi a helyzet, de mikor elkezdett vinnyogni is özben és akárhova nyúltam, egyre nagyobb fájdalmat mutatott. Ott tartottam, hogy átgondoltam, kutyáknál hogy van a Heimlich fogás, és kész voltam könyékig nyúlni a szájába, ha kell… De aztán egyszercsak felélénkült, csóválni kezdett… Megúsztuk… Basszus, hogy mindig van valami.

Ma elég sokat voltam a gyerekekkel, mondhatni semmi gond nem volt. Egyszer zörrentünk össze egy kicsit, mert sajnos nincs elég játék, ki kell menni az előtérbe és a kutyaajtón keresztül kell a pisztolyt az udvarra dobálni. Így az egyik polcról, aminek egyébként minden pontját elérik és elég sok minden van rajta, kicsit hevesebben lepakoltam… úgy kb mindenhova… és megkérdeztem, hogy nincs elég játék? Utána egész jól elvoltak azzal az arzenállal. Majd ebédelőtt szépen össze is pakoltuk, rendszereztük a dolgokat, de összességében harag egy fél pillanatig sem volt.

A Lord of the dance még mindig megy. Megnéztük délelőtt, majd délután is majdnem végig. Másfél óra kb. Ez hatalmas előrelépés ahhoz képest, hogy amikor idejöttek a Vuk is nagy falat volt és képtelenek voltak egy rövid mesét is végignézni, vagy végighallgatni. Ehhez képest most megnézik ezt a másfél órát, majd rohangálnak, ugrálnak, énekelnek, olyanok, mint anno a krónikások voltak, hogy saját szavaikkal mondják, éneklik el, mit láttak, ki mit csináltak a szereplők a produkcióban.

Ma, ahogy játszanak, azt mondja Julis, Te kurkuma… Nézek nagyot, hogy ez hova fog kifutni…. Tanakodtam magammal, hogy vajon honnan hallhatta ezt, mert bár én használok gyakran a rizshez, de ezt nem szoktam kihangsúlyozni, hogy kurkumás rizs… A konyhafönökre tippeltem, mert gyakran nézünk séfes műsort, amiben hallhat ilyesmiket. Biztos, ami boztos, rákérdeztem, hogy honnan hallott ilyet? Tudja-e, mi az? Mire Ő: az a kurkuma, mikor rosszak vagyunk…
Hm… Akkor ez ezek szerint félre ment egy kicsit. :D
Mindenesetre megmutattam nekik a kurkumát, megszaglásztuk, és megbeszéltük, mire jó :)

Holnap megint jón Karika mama és ha minden jól megy, nekünk lesz egy szabadnapunk :)