2023.02.17.
Bernát
A fura és a NAGY cigány gyerek
Még a tegnapi palitairól…
Ebbe a Kamasz csoportba én már vezetőként veszek részt, sok
kis pisis ismer, akik most már fiatal felnőtt kategóriába kerültek. Én meg
hupsz, apa lettem, tehát nagyot fordult a világ! Én ebben a katonásdi,
cserkészes, túlélős, táborozós csoportban, a rossz arcú, mogorva, BUNKÓÓÓ
smasszer voltam. Szeretem is ezt a szerepet! És besétáltunk a családdal, és apa
hozta a bunkót, jöttek a srácok és mindenki köszöngetett, és közben ott állt a
kicsi családom a hátam mögött. Fura volt, szerintem Bianka is nézett, hogy hogy
beugatok mindenkinek, meg is kérdezte, hogy itt én mindenkit ismerek? Mondom,
nem, de ha én nem ismerem, akkor ő se tudja ki ez a nagy pofa! :)
Jól elvoltunk, bár a szervezés kicsit döcögött, a gyerekeknek sajnos nem volt
korosztályban hozzájuk illő társaság, de volt egy-két lány és fiú, akik nagyon
imádták őket, tehát nem volt gond!
És a nagy darab Cigány gyerek, nálam kb egy fejjel magasabb, látszik, hogy ki
van gyúrva, láttam, hogy ha tábor lenne ő lenne az ellenfelem, őt kellene legyőznöm,
őt kellene megtörnöm és magam alá igázni!
De ez most egy buli, tehát nem emberkedtem. Azt tudni kell, hogy ezekbe a
csapatokba, általában a csóró, különc, legalja, rosszarcú emberkék jönnek, kb.
akit valahogy összefúj a szél. Őket próbálják megtartani, nevelni valahogy, és a
magas Cigánygyerek izmos, gengszertnek kinéző, megvoltak az előitéleteim. Nem
vagyok rasszista, de vannak rossz tapasztalataim. No Jancsi szaladgálás közben
túlzottan is nyitott volt, szinte bárkinek az ölébe beleült, szerintem vannak
kötődési problémái!?!?!?!
Bianka
Ezt akkor én is néztem, de Bernát az elején nem volt ott. Jancsi nagyon nem akart haverkodni. Julis ment először közelebb, de Ő sem túl közel és nagyon sokáig csak incselkedtek. Jancsi kezet fogni sem akart, a legelső kontaktus a kézbepacsi volt, ami oldotta a feszkót kicsit, mert a srác nagyon jól adta, ogy Jancsi mekkorát csapott.
És ahogy néztem, Kancsinak nem volt komfortos az első pár perc, de ahogy néztem, kellemetlen sem. Résen voltam és fel voltam készülve, hogy ha olyat látok rajta, ami nagyon nem oké, akkor szólok, de nem volt szükség rá.
Szóval szerintem nincs gond :)
Bernát
Na ezzel a sráccal úgy eljátszott, mászott rá, dumált neki, volt egy másik,
nagyon rossz arcú srác, szinte csöves kinézettel, és vele is folyamatosan
kokettált, de a srác is vele. Jól el volt, kicsit már zavart is, hogy nem az én
ölembe ül, de hadd játszon.
Estére már indult Julisnál a sírós hiszti, nagyon elfáradt,
és ha bármi nem úgy volt, ahogy ő gondolta, akkor már sírt is. Gyorsan le is fektettük,
mert abból balhé lett volna, Jancsi pörgött, és sajnos zihált is egy kicsit,
hangos volt a lélegzete, és féltünk, hogy meghűlt. Bianka kérdezte is, hogy
most mit csináljunk, mondom semmit, nem lázas, holnap kap gyógyteát, meg
vitamint, és kész. Azért hajnalban, mikor köhögni kezdett, kapott inni, hogy ne
száradjon ki a torka, meg később pisiléskor kapott egy kis mézet a torkára.
Ja késöbb, hajnali háromkor volt köhögés, pisi szünet, meg ivós szünet, és nem
tdtunk visszaaludni, és hát mivel bassza el az időt az ember, ha nem tud
aludni? Hát dan dan DÁÁÁÁNN Hát telefonoztunk, meg amit visszahoztunk
palacsintát a buliból, azt mind benyomtuk! Meg egy kis csokit is, meg üdítőt is…
(Bianka – utóbbiakat csak Te :D )
A mai nap nekem jól indult a hajnali nem alvás ellenére, de
azért a munkámon meglátszott, hogy szét szórt vagyok. Hibát nem vétettem, de
voltak kisebb bakijaim, amiket hupsz javítani kellett! És mikor hazaértem és
13:00 kor regglizni készültem, pl csak a pörköltet melegítettem meg és a
tésztát nem, ebből is látszik, hogy nem bírom az éjszakázást.
Most az asszony tematikus buliban van a kölkökkel, én meg itthon filmezek,
pihenek.
Közben epres robbanó cukorkát eszek a mutertől! :)
Azta!!! sőt!! AZTA MOCSKOS!!! Elengedem a lányokat bulizni,
és a lányom idegen pasikat puszilgat???
Vigyorogva jött haza és mesélte boldogan, vigyorogva, akkora örömmel, hogy volt
egy fiu a buliban. Hát itt a vég! Hát el jött ez az idő is!!! Olyan gyorsan ki
repülnek!!!
Bianka
Akkor én jövök :)
Az én napom nem is tudom, hogy indult. Rosszul. Nehezen
vettem Julis dolgait, felkészületlenül értek. Bernát meg is jegyezte, hogy
morgós vagyok, de Jancsival nem éreztem ezt és mondtam is neki, hogy nem vagyok
morgós, csak nem bírom a hülyeségeket.
Viszont aztán Bernát dolgozni ment, én elindítottam egy csomagot, majd álltam
neki a házimunkának, hogy egy kis pofát adjunk a lakásnak, pakoltunk,
takarítottam, mostam, mosogattam, gépeket pakoltam ki-be, elindítottam egy adag
csirkét a sütőben, és még kirakóztam is a gyerekekkel. Mondhatni eléggé
expeditív voltam.
Vártam haza Bernátot, mert mentem intézkedni még egy kört ma
alvásidőben, szóval kb váltottuk egymást, ahogy hazaért, én rohantam el.
Ebédelni sem tudtam. Az úton telefonáltunk Anyával, és megállapítottuk, hogy
mindkét gyermekem Oscar díjas színész, olyannyira, hogy Jancsi egy pillanat
alatt képes az ártatlan kétségbeesett képet vágni krokodilkönnyek kíséretében.
Egy külső szemlélő ezt simán beveszi, de a szűk családi kör már tudja, hogy
ennek nem kell bedőlni.
Julis ma úgy vert át, mint sz*rt a palánkon. Nyávogott, hogy
nem tudja kirakni az egyik kirakót, és segítsek neki. Kishíján sírt, hogy nem
tudja egyedül. Megígértem Neki, hogy megyek, segítek, majd mikor odaültem,
kiszedte a dobozból a két csomagot, az egyiket odaadta nekem, és mondta, hogy
akkor ezt Te csináld, a másikat én… Hohóóó…. - mondom… - nem arról volt szó,
hogy segítsek? Deeee, mert Ő nem tudja kirakni egyedül. De basszus, úgy tette a
helyére az elemeket, hogy még csak nem is gondolkodott rajta… Jó, mindegy, nem
kötözködtem vele, tök mindegy, hogy hogy játszunk, ez az idő az övé volt.
Épp befejeztem a dolgaimat, rohantam haza, gyors öltözés, és
irány az előadás, ami egy csoport pogramja volt. Egy nagyon kedves társaság,
akiket az örökbefogadás köt össze valamilyen oldalról. Nagyon támogató csapat,
rendszeresen vannak alkalmak, ahol különféle témákró beszélgetünk, vagy tart
valaki előadást. Ma a kapcsolódó nevelésről volt szó, és igen hasznos volt.
Sokat dilemmáztam, hogy vigyek-e gyereket, végül úgy döntöttem, viszek,
egyrészt ez kiváló alkalom a gyerekeknek is megismerkedni olyan családokkal,
gyerekekkel, akik szintén érintettek az örökbefogadásban, másrészt Bernátot is
mentesítettem egy estére, és szívből kívántam, hogy jól teljen Neki a csend :)
Egész délután egyetlen fennakadásunk volt, de azt röviden
megbeszéltük, egyébként minden a legnagyobb rendben ment, voltunk még egy
boltban is utána, és az eladók majd’ megzabálták őket :D
Hazatérve osmét megnéztük a ruhaszerzeményeket, amiket egy
brutál akcióban vettem, kb negyedáron, mert az egyébként is leakciózott
termékekre még 50% kedvezmény volt. Bár Karika mama is rendszeresen hoz
cuccokat, jó volt kicsit anyaként válogatni a gyerekeimnek :)
Juliskát szinte lesokkolták az új ruhák, érzelmileg annyira
feltöltötte ez az egész, hogy a mosoly konkrétan egy percre sem lankadt az
arcáról és folyamatosan csak nevetett, nevetett, nagyon sokszor odajött,
megölelt, szerintem a hihetetle kategória volt számára, hogy ezek a ruhák csak
az övéi. Azt hiszem, most nagyon szuperanya lettem a szemében :)
Jancsi dettó, csak mikor meglátott egy dínós pólót, akkor
ugrált és ezt mondta uuuuhhuhhuuuuu!!!! Felvetetem? Szóval ez este hátralévő
része divatbemutatóval telt, és mikor Julis az egyik kis ruhát próbálta, aminek
szoknya az alja, és elkezdett benne pörögni, forogni és nézte a szoknyát, akkor
megsúgtam neki, hogy Karika mama nagyon szépen tud ám, varrni, szóval varr
Neked olyan pörgős szoknyát, hogy abba aztán foroghatsz egész nap! :)
Most így azért rendesen megcsapott az „anya vagyok” érzés :)
Ezek a ruhák, meg az öltöztetés, meg ez az este, ahol én voltam az egyik ANYA a
KÉT GYERMEKÉVEL, ezek azért úgy rendesen hozzák a feelinget :D
Juliska meg… Édesem hát szerelmes lett, vagy mi… :) Annyira
cuki volt.
A haza utat azzal kezdte, hogy volt ott egy fiú… azt mondta rá, hogy hülye.
Erről kezdtünk beszélgetni, hogy ilyet nem illik mondani, de azt is
megkérdeztem, hogy Ő tett-e esetleg valamit, amivel kihúzta a gyufát? Hát… a
fejéhez dobta a labdát… Akkor azért megbeszéltük, hogy erre meg azért figyelni
kell… De akkor sem szép dolog, hogy lehülyézzük a másikat. Aztán folytatódott a
sztori, hogy Ő meg akarta csókolni? MI VANNNNNNN????? Kit? – kérdeztem… - Hát
azt a fiút. És kiderült, hogy meg is puszilta az arcát annak a fiúnak, akinek a
nevét még nem tudjuk, de feketében volt, és Julis teljesen elvarázsolva mesélt
róla… Szóval megbeszéltük, hogy megpróbálom kideríteni, ki volt az a rejtélyes
lovag…
Apuci meg készítheti a pusssskát.