2023.05.24.
Bianka
Úgy volt, hogy ma nem írok, mert ma nem is nagyon voltam a
gyerekekkel, Bernát a mumka ,ellett hősiesen intézte a reggeli kört is, és
délután is ment értük. Én meg csendes magányomban dolgoztam, ugyanis
közérzetileg már nem húz annyira az ágy, de többet meg még nem bírok. Ha
elkezdek menni, vagy valamit csinálni, köhögési roham jön rám, szóval nem
kísérletezek. Egy előnye van ennek a nyamvadt betegségnek, hogy a kiszáradt
torkom miatt annyit iszom, mint még soha azelőtt. Mármint vizet....
Viszont, hogy miért is írok mégis? Hát, hogy leírjam, hogy
Jancsi már megint kihugyozott a wc-ből… Julis megint süket és hazudik. Jancsit
nem nagyon vettem elő.Viszont mivel már jópárszor megbeszéltük, hogy az
egyetlen dolga, mikor a wc-re ül, hogy a kukacát beigazítsa, így jó lenne, ha
erre az egy kis dologra odafigyelne. Azt is mondtam neki, hogy nyugodtan állhat
is, ha az kényelmesebb, de nem, Ő felül, és a szükőkút indul… Azt mondja, nem
jó igazítja be. Na most én azt gondolom, de most már én magam fogok kamerát
szerelni a wc-be, hogy erre bizonyságom legyen, hogy mikor elindul a pisi –
amivel egyébként álló helyzetben rendszeresn locsolgat, meg célozgat, tehát
teljesen tudatosan tudja irányítani a dolgot,szóal felül a wc-re, megindul a
csurgatás, amit észlel, hogy nem oda megy, ahova kéne, és nem az van, hogy
gyorsan beigazítja… hanem konkrétan végignézi, ahogy az össze pisivel egy az
egyben eláztatja a fürdőszobát, nadrágját, az alsógatyáját, a zokniját. Ma is,
mikor szólt, akkora tenger volt a wc előtt, hogy nem értem, hogy tud egy
ekkora gyerekből ennyi hugy kijönni… Szóval mondtam neki, hogy oké, semmi gond,
lehet felöltözni. – De vizes a gatyóm…- Hát… van egy így… nem kell kihugyozni a
wc-ből. Sajnos, mikor lejött a wc-ről a zoknija is olyan lett…
Persze nem akartam, hogy felfázzon, így nem csatangoltattam egész délután hugyos
cuccokban, meg különben sem az idő volt a lényeg, hanem az élmény, a
következmény.
És még azt is akartam írni, hogy miért utálom azt a buzi
Peppa malacot. A gyerekek szeretik, így ma egy Magyar népmese után megnézhettek
egy Peppa malacos részt. Az új cipőt.
Ismét egy olyan történet volt, hogy többször is nyílt a bicska a zsebemben.
Peppa ugyanis a kertben, elhagyja a cipőjét… keresi a család, de nincs meg. De
hát nincs cipője… hát akkor venni kell másikat. Irány a bolt, kapott új piros
cipőt. Senki az ég világon nem kereste tovább a cipőt, nem lett meg a mese
végére sem, pedig lehetett volna, hogy akkor a piros cipő a szép cipő, a régi
lett a játszós… de nem… Nem lett meg, és ennek a buzi Peppának senki nem
mondta, hogy ejnye… nem vigyáztál rá… máskor figyelj jobban. És akkor este
nyugovóra térnek, fürdés minden, Peppán az ágyban az új piros cipő… AZ ágyban….
És akkor anyuka, Peppa, biztos, hogy az új cipődben akarsz aludni? Igen…Jól
van, jó éjt gyerekek.
Mi van?????????????????? AZ ágyban? A kocsos, szaros cipővel? Mert hát azért
csak hazajött benne…. És még a végén sincs semmi kis intelem, hogy de azért
most már erre vigyázzál, hanem csak kacarásznak jót…. Agyament egy baromság.
Na megyek és leiszom magam egy fele pálesz – fele méz kombóval… Joccakát :D