2023.06.17.

Bianka

Boldog szülinapot, Bernát!

Ma reggel kisírt pandaszemekkel ébredtem. Konkrétan alig láttam ki a két csíkon. Apukámat vártuk, hogy a szuper programunkra elmenjünk, de azt is tudtam, hogy addig meg szeretnék Bernátnak egy jó kis reggelit készíteni, a nálunk már hagyománnyá vált Benedict tojást :) Sikerült is, méghozzá nagyon jól, imádom :) Bernát is :) A tegnap este után meg különösen jól esett csak az ízekkel és az élénnyel foglalkozni. Közben apukám is megérkezett, és beszélgettünk picit, jó volt a veszteségünkről is szót ejteni. Még biztos pár napig, esetleg hétig elő-elő jön majd a téma.

Összeszedtük a gyerekeket és magunkat, majd a szakadó esőben útnak indultunk. Bisszankodtam kicsit, hogy ugye múlt hét péntekre terveztük ezt a kirándulást, de ugye hajnal óta szakadt az eső, akkor ne menjünk… abból lett a fürdőzés. Áttettük az egészet mai napra, de ma is esett reggel. Sőt, még a célhelyen is esett az időjárás jelentés szerint. De úgy voltunk vele, hogy nem érdekel, megyünk.

A Pusztaottlakai Safari parkot vettük célba és mondanom sem kell, eső ide, vagy oda, szenzációs élmény volt így is. A gyerekeknek is nagyon tetszett és megbeszéltük, hogy mindenképp visszalátogatunk még, majd egyszer jobb időben is. Igazán szép nap volt, jó volt együtt apukámmal.

A gyerekek mindenkivel végig huncutkodtak, csak néhány alkalommal volt minimális szóváltásunk, de alapvetően nagyon jól viselkedtek. Julis az állatoknál megint kicsit beszari volt, de magához képest így is nagyon sokat fejlődött. Még egy kis lovaglást is beiktattunk mam igaz egy picike póniló volt az áldozat, de Julis azonnal jelentkezett, hogy elsőként szeretne ráülni. Nagyon szépen ült a lovon, nagyon ügyesen mozgott a lóval. Jancsi kicsit döcögősebb volt, de mindketten a ló hátán maradtak a kör végére, szóval sikeresnek mondható a lovaglás is :D

Hazaérkezésünkre Bernát fornettit sütött, nagyon szerettem érte, igazán jól esett, hogy így várt minket :) Kis beszélgetés után nyakamba vettem az egyik nagy áruházat és beszereztem a húst a vasárnapi bográcsozáshoz. Igen szerencsés kör volt, mert a húst egy nagyon jó fej hentestől kaptam, aki nagyon szép húst adott és felhívta a figyelmem egy akcióra, aminek nagyon örültem.
Azóta a 6 kg marha lábszár és a két kg sertés kapocka összekockázva pihe a hűtőben, várva, hogy vasárnap mindketten egy ízletes pörköltté váljanak :)

A kis család ma hambit vacsorázott és én megállapítottam, hogy felesleges a küzdelmem, hogy a gyerekek is részesüljenek a finom ételösszeállításokból, majdhogynem felesleges. Úgy esznek, mint egy disznó – tudom, gyerekeeeek… de akkor is… - ma is elkészítettem a hambit, husi, paradicsom, kicsi hagyma, sajt. De mire megették… jajj… több volt a tányér mellett, mint a tányérban és még Jancsi haja is maszatos volt… Megállapítottam, hogy következő alkalommal csak husit, meg sajtot kapnak bele, semmi extrázás.

Holnap nehéz napom lesz, Bernát kerítést épít, én gyerekezek :D Hajráááá.

Népszerű bejegyzések

2022.09.09.

Nyolcadik nap. Bernát: Van még egy kis idő. Bianka: akkor kikapcsoljam a gépet? Bernát: Dehogy! Kezdd el írni a mait… Bianka: Hű… b…meg… most??? (döbbent, mérges fej) Dél múlt kicsivel, a konyhában ülök, épp elzártam az ebéd alatt a tűzhelyet, pincepörköltet készítek. A szálláson vagyunk, kellett egy pihenőnap, mert nagyon intenzívek voltak a napjaink, a gyerekek is fáradtak, kell egy kis nyugi. Bernát kint a gyerekekkel, én meg bent vagyok, ami most jól is esik, mert dühös vagyok, reggel óta nem tudtam még nullára kerülni lelkileg. Gyakorlatilag Bernáton és Jancsin kívül dühös vagyok most mindenkire, még Juliskára is. Pedig tudom, hogy nem kellene, de ezek szerint az én lelkem is gyerek még valamilyen szinten. Ésszel még mindig ugyanazt gondolom, amit napokban írtam. Juliska egy csiszolatlan gyémánt, akit eddig nem nagyon csiszoltak. Játszani nem tud, a mesék nem érdeklik, egy pár perces mesét is kínszevedés megnéznie, bizonytalan, mindentől fél, a virágot kitapossa, az álla...
Read more »

Bevezető

Örökbefogadunk egy testvérpárt. Ez nem kevés intézkedéssel jár. Mindenki mindent megtesz azért, hogy a vége sikeres legyen, de hogy mi van a kezdő lépés és a happy end között, arról már kevesebben beszélnek. A siker a legtöbb családban ott lesz a végén, de a folyamat közben szabályos érzelmi hullámvasutak vannak, és nem hazudok, ha azt mondom, hogy a jó és a rossz érzelmek szinte teljes arzenálját átéljük közben. Szabad ilyenkor nem boldognak lenni? Az ér, hogy nem csak mosolygok? Szabad ilyenkor a kíváncsiság, bizakodás, örömködés mellett félni, bizonytalannak lenni, netán sajnálni a szabadságunkat, amit most egy időre rendesen el fogunk veszíteni? Ezekről írunk ebben a blogban, a folyamatokról, melyek a felszínen és a felszín alatt folynak.   Tesszük mindezt a legnagyobb örömömre drága férjemmel együtt – akit most nevezzünk Bernátnak - , reménykedve abban, hogy másoknak is hasznára válik mindez.   Csak azt írjuk, ami velünk történt, nem vagyunk szakemberek, nem vagyu...
Read more »

2022.12.13

Bernát:  A segítőkész Juliska… Drága anyósom szülinapi tortájából maradt két szelet, persze a gyerekeknek. Ma délután ébredés után Jancsi nekiállt vigyorogni, kérdem, hát te mit vigyorogsz hülyegyerek :) (még mielőtt valaki azt gondolná, hogy így mondtam, nem, nem mondtam neki, hogy hülyegyerek…) mondja, hogy „van torta a hűtőbe”, mondom neki, nincs, „de van szülinap a hűtőbe”, mondom, biztos nincs, de már indultam is kifelé, nyitom a hűtőt, aminek a polc elején ott parkol a süti. Mondom neki, látod, hogy nincs itt torta? Ő meg már mutogatja, hogy ott van, ott van. Odaadtam nekik és beültem a szobába valamit nézni a gépen, egyszer csak Juliska noszogatja befelé Jancsit, hogy menjél ülj a bilire, Jancsi be is jön, zavartan ül le a bilire, nézem is, hogy most mért kell bekísérni, mint aki nem tudja, hova kell menni, és már Julis megy is kifelé vissza. Mondom híjjj az anyját ez neköm gyanus! Kinézek, hát Julis zabálja az öcse tortáját! Na kimentem és megbeszéltem vele, elvettem az ő...
Read more »