2023.09.23. Börnát

Bernát 

Ma Eszti mamánál voltunk egy kicsit szívatni, mivel ma van a szülinapja 😀
Nem rég elment a kutyája és most azzal szívatjuk, hogy szülinapjára kap egy "giskutát". Amit persze ő nem akar. 
De helyette pont úgy jött ki, hogy mára sikerült vennem egy jó kis koncertjegyet, vagyis kettőt, mert így Bianka is vele ment a nyáltengerre. Én meg inkább boldogan vigyázok a kölkökre.

Ma egy csomó apróságot meg csináltunk neki, vécétartály szorúlt, le kellet vágni pár ágat, kicsit pakoltunk, ledaráltuk a cefrét. Szóval hasznosan telt a nap. Szombat lévén Julis volt lovagolni, én és Jancsi meg mentünk mamához, dolgozni. Szóval jól telt a nap, délután elváltak útjaink, mama és Bianka buliba, mi meg a kölkökkel haza. Gyors vacsora, Jancsi törli az asztalt, Julis viszi ki a két műanyag és az egy porcelán tányért és hát igen, a porcelán törik… Nagy levegő, takartás aztán újra tábla. A fürdést gyorsan lezavartuk, már megy is az Oroszlánykirály. Remélem, a mese végére bealszanak, és nem lesz gond.
Fent maradok kb. éjfélig, mert Bianka akkora várható.
Holnap hatalmas szülinapi buli várható, ereszd el a hajamat, meg lerészegedés és egyéb.
Nagy vonalakban mára ennyi, csak nem akartalak írás nélkül hagyni, bár lehet jobban jártatok volna. J



Népszerű bejegyzések

2022.09.09.

Nyolcadik nap. Bernát: Van még egy kis idő. Bianka: akkor kikapcsoljam a gépet? Bernát: Dehogy! Kezdd el írni a mait… Bianka: Hű… b…meg… most??? (döbbent, mérges fej) Dél múlt kicsivel, a konyhában ülök, épp elzártam az ebéd alatt a tűzhelyet, pincepörköltet készítek. A szálláson vagyunk, kellett egy pihenőnap, mert nagyon intenzívek voltak a napjaink, a gyerekek is fáradtak, kell egy kis nyugi. Bernát kint a gyerekekkel, én meg bent vagyok, ami most jól is esik, mert dühös vagyok, reggel óta nem tudtam még nullára kerülni lelkileg. Gyakorlatilag Bernáton és Jancsin kívül dühös vagyok most mindenkire, még Juliskára is. Pedig tudom, hogy nem kellene, de ezek szerint az én lelkem is gyerek még valamilyen szinten. Ésszel még mindig ugyanazt gondolom, amit napokban írtam. Juliska egy csiszolatlan gyémánt, akit eddig nem nagyon csiszoltak. Játszani nem tud, a mesék nem érdeklik, egy pár perces mesét is kínszevedés megnéznie, bizonytalan, mindentől fél, a virágot kitapossa, az álla...
Read more »

Bevezető

Örökbefogadunk egy testvérpárt. Ez nem kevés intézkedéssel jár. Mindenki mindent megtesz azért, hogy a vége sikeres legyen, de hogy mi van a kezdő lépés és a happy end között, arról már kevesebben beszélnek. A siker a legtöbb családban ott lesz a végén, de a folyamat közben szabályos érzelmi hullámvasutak vannak, és nem hazudok, ha azt mondom, hogy a jó és a rossz érzelmek szinte teljes arzenálját átéljük közben. Szabad ilyenkor nem boldognak lenni? Az ér, hogy nem csak mosolygok? Szabad ilyenkor a kíváncsiság, bizakodás, örömködés mellett félni, bizonytalannak lenni, netán sajnálni a szabadságunkat, amit most egy időre rendesen el fogunk veszíteni? Ezekről írunk ebben a blogban, a folyamatokról, melyek a felszínen és a felszín alatt folynak.   Tesszük mindezt a legnagyobb örömömre drága férjemmel együtt – akit most nevezzünk Bernátnak - , reménykedve abban, hogy másoknak is hasznára válik mindez.   Csak azt írjuk, ami velünk történt, nem vagyunk szakemberek, nem vagyu...
Read more »

2022.12.13

Bernát:  A segítőkész Juliska… Drága anyósom szülinapi tortájából maradt két szelet, persze a gyerekeknek. Ma délután ébredés után Jancsi nekiállt vigyorogni, kérdem, hát te mit vigyorogsz hülyegyerek :) (még mielőtt valaki azt gondolná, hogy így mondtam, nem, nem mondtam neki, hogy hülyegyerek…) mondja, hogy „van torta a hűtőbe”, mondom neki, nincs, „de van szülinap a hűtőbe”, mondom, biztos nincs, de már indultam is kifelé, nyitom a hűtőt, aminek a polc elején ott parkol a süti. Mondom neki, látod, hogy nincs itt torta? Ő meg már mutogatja, hogy ott van, ott van. Odaadtam nekik és beültem a szobába valamit nézni a gépen, egyszer csak Juliska noszogatja befelé Jancsit, hogy menjél ülj a bilire, Jancsi be is jön, zavartan ül le a bilire, nézem is, hogy most mért kell bekísérni, mint aki nem tudja, hova kell menni, és már Julis megy is kifelé vissza. Mondom híjjj az anyját ez neköm gyanus! Kinézek, hát Julis zabálja az öcse tortáját! Na kimentem és megbeszéltem vele, elvettem az ő...
Read more »