2023.12.05.
Bernát
Hát mondanám hogy jó reggelt de …..
Szóval tegnap előtt este Jancsi belázasodott és mi el is kezdtük a kezelését
torok fájásra. Aztán kiderült hogy lázas, megy a hasa és tegnap este már hányt
is. Egész nap kezelgettük, és alakult is, de az éjszaka úgy telt, hogy minden
pici neszre felébredtem, és hát volt is miért!
Döröghet az ég, szírénázhat a mentő, fel obbanhat a világ, de én tudok aludni,
de amikor azt hallod hogy a gyerek öklendezik, úgy ugrasz ki az ágyból, mint
akit picsán rúgtak.
Mentünk ki a vécére, aztán bíztatgattam, hogy nem baj, hogy hány, mert ettől
gyógyul meg. Aztán meg fordult és a másik lukat is kipucolta.
És hát kb. három óránként kelt fel, és én is ugrottam fel. Az utolsót reggel
hatkor…
Fél hétkor szoktam kelni, szóval nem volt túl pihentető napom. És délutánra
kellett munkába mennem, három címem volt, a harmadik munkán négy külön feladat.
Szóval kidolgoztam a belem is.
Bianka
A betegség soha nem jön jókor, de mikor is lenne itt a
nyakamon egy nyávogó, neteg gyerek, mint a legnagyobb hajtásban…? Egyik
kezemmel azon dolgozom, hogy minél több megrendelésem legyen, a másik oldalról
meg szinte rettehek, hogy ha véletlenül bejön egy posztom és rám szakad annyi
rendelés, amit gondolnék, hogy a francba szolgálom azt ki? A napjaim már rég
nem úgy telnek, ahogy korábban, nem tudok éjszakába nyúlóan dolgozni, nem az
enyém a délután, nem azt csinálok este, amit akarok.
És akkor még itt van Jancsi is, aki a bágyadtsága miatt ugyan sok vizet nem
zavar, de akkor is nyávog akkor is kérdez, akkor is mondja… kell neki enni,
kell neki inni, most a hasa fáj, most a gyógyszer nem jó, félóránként
fenéktörlés, fertőtlenítés, gyógyszer, hányástakarítás, szóval faszán jót
dolgoztam ma is.
Tegnap délután indultunk Julisért. Persze Bernátnak tegnap is délutáni
időpontjai voltak, így az akkor még csak hasenős Jancsival indultam útnak, aki,
mikor már lekapcsoltam mindent, bezártam a benti ajtó, kinti ajtót, rányomtam a
lakatot a kapura, bejelenti, hogy kakilnom kell.
És persze, nem tehet róla, beteg… a hasmenés nem kérdezi meg, hogy jöhet-e… de
azért anyáztam egy jót, hogy ezt így ennél jobban nem lehetett volna időzíteni.
És akkor ma.. Ma is délután dolgozott Bernát, így megint
megnyertem az ovis kört, annyival fűszerezve, hogy Jancsi most már hány is…
Szóval menjek úgy a kocsival, hogy minél gyorsabban haladjunk, de ne rázkódjon,
ne vezessek durván, mert könnyen a nyakamba kaphatok egy adag hányást. Még a
ház előtt megbeszéltük, hogy ha hányni kell, akkor hova hányjon… és persze
reménykedtem, hogy ez nem történik meg. Minden egyes + körrel hazárdíroztam,
hogy vajon Jancsi meddig bírja? El kellett menni a közeli mamáékhoz, mert a
mama sütött nekünk fánkot. De szóltam neki, hogy Jancsi nem sokáig bírja,
szóval készüljön össze, álljon ki a kapuba, mert kb csak lassítani fogok, hogy
a letekert ablakon bedobja a szajrét, azt húzunk tovább.
Ezek után még a boltba is bementem, mert kellett kenyér, meg vettem kólát,
állítólag az is jó a hányás ellen… Aztán húzás haza, megúsztuk…
De nem úgy itthon…
Nem is részletezem. Most nincs hozzá sem erőm, sem gusztusom. Maradjunk
annyiban, hogy nem szeretnék olyan helyen dolgozni, ahol napi szinten van
hányás, meg pelenkázás.
Bernát
délutáni karácsonyi filing…
Nézzük a Karácsonyi vakációt, hangolódunk, erre Julis kimegy a vécére és pisil,
majd Jancsi is megy és panaszkodik, hogy tiszta pisi a vécéülőke. Bianka a nagy
idil közepette kihívta Julist és jól lebaszta, ment a veszekedés, ordibálás, és
a sírás. Nagyon meg volt a karácsonyi feeling!!!
Öröm erre hazajönni.
Bianka
Hát bocsi. Attól,
hogy a karácsonyra készülünk, még nem engedünk el minden szabályt. Oké,
hogy türekszünk a békés, harmonikus napokra, és érezhető is, hogyjavul a
hangulat, oldottabb a helyzet, de Julis jelenleg egy igénytelen, prasnya
disznó, sem külsőleg sem a higiéniát tekintve nincsenek igényei magával
szemben, nem érdekli, ha hülyén áll rajta valami, és ha nem szólnánk rá, a
fenekét sem törölné ki szarás után.
Szinte minden alkalommal megkérdezzük, hogy megtörölted magad? Lepisiltad a
wc-t? Megtörölted utána? És persze mindig igen a válasz, aztán meg ülök bele a
hugyba… Szóval most kihívtam és beleültettem,úgy ruhástól… megmozgattam kicsit,
hogy biztos fel legyen törölve…
Hozzáteszem, hogy ezt leszámítva egyébként semmi más
fennakadásunk nem volt, szóval a hasmenést, az ügyelet felhívását, a
hányástakarítást, és a fenti vitát leszámítva viszonylag egy nyugodt esténk
volt. :D