2024.01.23.
Bianka
Vasárnap
Míg a kölkök nem alszanak írok gyorsan.
Ma szülinapoztunk, aminek Eszti mama adott otthont. Nem
voltunk extrán sokan, a szokásos 11-en Kicsit félve indultunk a bulinak, mert a
héten még betegek voltak a gyerekek, Katiékkal meg is beszéltük, hogy
halasztjuk a bulit velük, mert nem kell most egy újabb adag baci, ki tudja, mit
hordoznak még. De ma már nem volt annyi köhécselés, szóval holnap indul a banda
oviba.
Ez a nap jó volt, nem volt vita, sokat beszélgettünk, én még
aludtam is. Most vagy meg akar támadni ez a baci és nem engedem, vagy csak simán
még a fáradtság van rajtam, de én ma úgy éreztem magam, mint egy 100 éves.
Mondjuk tudni kell, hogy éjfélkor még nem aludtunk és mivel ma buli volt,
aminek az előkészítésében is lett volna szerepünk, jó lett volna időben
érkezni. A tortát 9-től lehetett átvenni, ehhez kötve voltunk, de a kutyasulit
ma reggel ki akartam hagyni, hogy azzal ne csússzunk.
Aztán Bernát közbeszólt, kicsit megbirizgálta a lelkiismeretemet ami persze nem
hagyott nyugodni, kell a suli is, meg a mozgás is, meg a kutyának is kell…
Szóval 0:14-kor töltöttem ki a jelentkezési lapot, hogy akkor a reggeli ovira
mennénk…. És akkor keltem 6:30-kor, öltözés, virsli vágás, kocsiról jégkaparás,
aztán húzás. Az utcák kietlenek voltak, tél van, mindenki otthon bekuckózva a
kis pirítósát eszegeti a forró teával a kandalló mellett, én meg…. megyek
megfagyni a kutyasuliba. :D
A mozgás részt semmim nem kívánta, 7:47-kor mi voltunk az elsők, a deres fűben
csak az oktató kocsija hagyott előttünk nyomot. Ma is gazdagodtunk pár infóval,
Zora jól kijátszotta magát, tanultunk új trükköket, amiket most már lehet
itthon gyakorolgatni. Zora a nagy játékban elhagyta az egyik alsó
(tej)szemfogát, a fél csapat nézte, hogy az egyik kutya véres…. De persze ez
egy ovis csoport, a fogváltás nem meglepő senkinek, szóval nem lett nagy
kétségbeesés. Majd mikor egy játszásunk után cafat vér volt a kezem, szóltam,
hogy mi vagyunk a vér forrása :D
Pénteken már nem írtam, de voltam színházban. Nem rendes
nagy színházban, csak egy kis kultúrközpontban volt egy Lackfi János darab, a
Hinták. Nekem nagyon tetszett, egyedül mentem és jó is volt kicsit egyedül
lenni. A darab nagyon megérintett, de durva, hogy nem tudom, hogy, meg mi, meg
melyik része, csak azt vettem észre, hogy az utolsó monológnál, elkezdenek
potyogni a könnyeim. Tipikusan azt érzem, hogy jó lenne kibeszélni ezt
valakivel, aki látta, vagy ismeri a történetet.
Visszatérve a mai napra, ez az oldott hangulat hozott egy
kis felüdülést a gyerekekkel kapcsolatban. Még vicceskedés és csiklandozás is
volt, ami mindig jót tesz nekünk. Nagyjából sikerült is tartani mindezt egész
estig, de persze mindig van egy kis baromság, meg műsor. Ma ismét volt egy
megbeszélésem Julissal, amikor nyugodtan, nem kiabálva, nem hangosan, de ismét
megkérdeztem tőle, hogy árulja el, hogy amikor kétszer kell szólnom valamiért
és még mindig nem indul meg, akkor az miért van? Persze most sem kaptam
magyarázatot erre, pedig a teljes skálát végig kérdeztem. Majd talán egyszer
kiderül.
Na minden esetre végre alszanak, már az első pisijárat is megvolt,
szóval indulhat A nyolcadik utas a halál…. :D
Bernát
Én még szombaton is dolgoztam, volt két munka, amit fel kellett mérni az egyik
egy fa vágás ami ügyességi meló lesz, a másik egy öntöző rendszer, amit a tulaj
tervein túlterveztem, amitől ő el volt ájulva, hogy mikre nem gondolt, de hát
ezért vagyok, hogy mindenki megkapja a legjobbat, amit csak lehet.
Ma én vezettem, én fuvaroztam a mamákat, és én szaladgáltam a pár dolog miatt,
kiszolgálás, kávé,torta…
Bezabáltam, elfáradtam, alig vártam, hogy haza érjünk, egy pici gond volt, hogy
a gyerekek csak a kocsiban aludtak egy fél órát, és ez estére meg is látszott.
Tényleg jól telt a nap, volt apa lánya egymásba gabalyodás, feküdt az ölemben,
én meg simogattam a pocakját meg a karját, és ő csak élvezte, vigyorgot.
Kérdeztem is, hogy ez jó így, néha picit meg csikiztem, de csak kicsit, hogy ne
ugorjon ki az ölembő,l csak simán nevessen egy nagyott.
Jancsi is oda bújt egy kicsit, de ő inkább bírkózni akart.
Jó volt a mai nap, Biankával egymásra nem nagyon volt időnk, már pedzegetjük,
hogy menni kéne fűrdőbe.
Projektek…
Régebben írtuk, hogy most hogy a gyerekek megjöttek ők lettek a projet. De most
kb egy év után, kezd helyre állni az élet és jönnek az ötletek, hogy mit is
kéne csinálnunk. Egy két ötlet, csak választani kell, hogy mi legyen az irány…