2024.03.08.
Bianka
Tegnap Bernát boldogított Benneteket, én szenvedtem. Ez a
front, vagy nem tudom, mi a hóhér nagyon beütött. Még a múlt év végén
csináltattam az egyik fogam, sokszor mentem, mindig ugyanoda kaptam a fájdalomcsillapító
injekciókat, és azt vettem észre, hogy érzékenyebb lett ott az alsó fogsorom.
Hidegre, melegre, nagyobb harapásra. És most talán egy forróbb kajától, vagy
nem tudom, mintha ott az egész alja bedurrant volna. Van egy fog, ami
érzékenyebb, az van pont a szuri helyénél… lehet, hogy egy röntgent megérne,
hogy gyulladás ez, vagy mi a fene, de a fülemig az egész jobb alsó állkapcsom
képes fájni. Na és akkor tegnap még egy fejfájás is boldogított, konkrétan szó
szerint a fél fejem fájt… Be is vettem a gyógyszert, aztán irány az ágy. Hát
mit mondjak, nem élveztem…
A mai napunk a nőnap jegyében telt. Kicsit már most túl
sokat kézműveskedtem itt az ovi kapcsán. Az elbúcsúzós óvónő ajándékát én koordináltam.
Egy díszített teásdobozt szavazott meg a kis csoport, akik ajándékozni akartak.
A dobozba a gyerekek üzenetei kerültek, hogy miért szeretik az óvónőt. De ebbe
olyan „nagy gyerekek” is beletartoztak, akik már elballagtak az Ő szárnyai
alól, sőt, még apukák, anyukák is, akiknek ez az óvónő volt még az óvónője.. A
dobozt két napig díszítettük, anyukák, apukák és a gyerekeik jöttek és a kék és
a zöld árnyalataival ujjlenyomataikkal pöttyözték tele a dobozt. A szervezés
lényege inkább arra irányult, hogy amikor pöttyöztek, akkor lehetőleg csak az
ujjuk és a doboz legyen festékes, illetve, hogy egy, a világostól a sötétig
színátmenet azért legyen felfedezhető a koncepcióban.
Aztán mikor ez megvolt, álltam neki 22 db kis szivecskés karkötőnek, nőnap
alkalmából, amit Jancsi adott a kislányoknak ma. Még azt is gyakoroltuk, hogy
megcsináltam a karkötőket úgy, hogy legyen kicsit meghúzható, így gyakoroltuk
hogy hogy teszi a kislány csuklójára és hogy húzza szorosabbra a karkötőt :)
Reggel bevásároltam 6 tábla csokit, amit meg az óvónők és a dajkák kaptak,
szóval ma odáig meg vissza volt mindenki, hogy milyen lovag a mi fiunk :)
Körbekísértem, mindenkinek tartotta a csokikat és mondta, hogy boldog nőnapot!
Igaz, az elején kétszer boldog születésnapot mondott :D De így is átment az
üzenet.
Ovi után a virágoshoz mentünk és a közeli dédit látogattuk
meg, szintén nőnap alkalmából. Korábban mindig irigyeltem Bernátom tesójáékat,
hogy mennek a fiúk nőnapozni… hogy az milyen vagány. És most meg mi is mentünk.
Az ajtón belépve Jancsit visszahívtam, hogy ezt óvatosan fogd meg, és a mamának
mondd, hogy boldog NŐNAPOT! Hát a mama is szét volt csúszva teljesen :D
Mi leültünk beszélgetni, a gyerekek bent a szobában játszottak. Persze Julis
kezdte a műsort, hogy Ő nem akar bent játszani, meg nem akar azzal játszani… De
persze ez is egy jó próbálkozás volt csak. Így, hogy a pszichológussal
letisztáztuk a miérteket, sokkal gyorsabban látom, hogy melyik szava igaz, és
melyik csak egy egyszerű színház a figyelmemért. Na ez most az utóbbi volt.
Persze a témákból kifogyhatatlan. Ha nem vehetik elő a játékot, - mint múltkor,
mert akkor nem voltunk ott olyan sokat – akkor az a baj hogy miért nem
játszhatnak, ha elővehetik, akkor nem kell a játék. Ha víz van, akkor miért nem
üdítő, ha üdítő van, akkor miért nem tea, ha tea van, akkor miért nem víz. Mindig
van valami nyávognivaló, csak most már ez engem nem hat meg. Most is neki kint
kellett játszani, neki a legnyikorgósabb autó kellett és hiába kértem szépen,
hogy menjen beljebb és játsszon mással, nem, Ő csak azon nyávogott hogy nem
szeretne mással játszani… A harmadik nyávogásnál beállítottam a sarokba pár
percre, hogy kicsit gondolkodjon ott, hogy biztosan nem tud-e játszani normálisan,
bent? Természetesen tudott.. :)
Egyébként utána ettek szépen gyümölcsöt, ittak finomat, és a
mama egy szép nagy mesefüzetből – Füzesi Zsuzsa rajzaival – elmesélte nekik a
Hófehérkét. Szerintem nem volt tisztában azzal, hogy mire vállalkozott. Jó
hosszú verzió volt, sok szöveg, sok oldal. Jancsit kb a második oldalnál
elvesztettük, de a mamát ez nem érdekelte, töretlenül mesélte a Hófehérkét. Itthon
Apuci pudinggal várta családot a nőnap alkalmából, amit vacsi után meg is
kóstoltunk :) Aztán gyors fürdés, nekünk pedig egy gyors ágynemű csere, és
mindenki húzhat az ágyba.
Mostani verses félreértések:
Itt a farsang, áll a bál című versben a habverő nem csárdást
jár Jancsi szerint, hanem csárdost.
Az a rész pedig, hogy „a kávészem int neki, míg az őrlő pergeti”, az Julis szerint
úgy van, hogy „a kávészem itt lesz még, míg az őrlő pergeti”
És készülnek már a március 15-re is. A Nemzeti dalt tanulták. Julis nem
közösködik,csak magáról beszél, semmi csapatmunka, szóval Ő úgy mondja, hogy „a
magyarok Istenére esküszöm, esküszöm…”
Még rengeteg minden lenne, amit írnék, de végre alszanak
szóval nézünk valami értelmeset :)
Bernát
én ma dolgoztam, elfáradtam, holnapra egy kis itthoni munkát
tervezek.
Ma csokit is kaptak a lányok, meg a férfiak is! Gyorsan csináltam meglepi
pudingot, tiramisus puding, csoki darabkákkal! Julis megkérdezte, hogy azért
kapott csokit, mert bepisilt és megérdemli? Mi meg mondtuk, hogy nem nem
érdemli meg, de ma nőnap van, és most ezért kap!