A vég napjai…
Bernát a vég napjai…
A mai reggel se telt máskép a futrinka utcában, a gyerekek szépen öltöztek,
mentek mosdani, fogat mosni, és apa szorgosan fésülte a lánya haját. Éreztem én, hogy a két csat kicsit túlzás a lány majdnem szemöldökénél, és, hogy valahogy
anya nem ide szokta tenni, de most oda sikerült, én már ki nem veszem! J Az óvónő tuti újra
fésülte a lányt és a helyére tette a csatokat…
Jól telt a nap, bár az ezer munkám mellé még ügyintézés és anyag vásárlás is
társult, ami rendesen vitte az időt, tízre értem az építkezésre, és bár nagyon
hajtottam, a rengeteg pici munka lassan haladt.
Siettem, mert négyre menni kellett a kölkökért, és utána vinni őket a keresztszülőkhöz mert ma szölői lesz!!!
Néztem az útidőt, kb. tíz perc, míg kirakom
őket, vissza, áá, pont jó lesz. Az oviban az ovónéni elkapott, hogy Jancsi
bokán rúgott egy kislányt és ez nem volt szép, és mondta, hogy hát ő keményen
fogja Jancsit, és szigorú lesz! És kérdőn sandított rám, hogy mit szólok hozzá?
Mondtam neki, hogy otthon mi is keményen fogjuk, és nincs verekedés, mert akkor
bünti jár! Mondtam neki, hogy Jancsi úgy guggol hetvenet, hogy észre se veszi, meg
hogy lenyom vagy 10 fekvőt. Kis vasgyúró lesz, csak vigyázni kell, hogy ne
legyen agresszív!
Mondta, hogy Jancsi ma háromszor volt vécén és ment a hasa, nem evett semmit ami
gondot okozhatott vólna, de Bianka szerint a leszidás miatt stresszelt és akkor
kimegy vécére és erőlködik. Hát nem tudom, volt az oviba járvány, de ugye
pénteken már nem ment, Julisnak nem volt baja, tehár nem gondolom, hogy az
lenne. Természetesen ma már nem kakált, így nem látom, hogy van-e hasmenése, de
én gond nélkül behazudom hogy volt rendes széklete. Elegem van ebből a minden
vacakért hazaküldjük játékból!
Na búcsúzóúl mondom az ovónőnek, hogy megyek, mert aztán jönni kell vissza,
mondta is, hogy igen, nem sokára holnap van… Furán néztem, de aha…
Roham, a kölköket leadni, meg vissza, és még gyors két munkatelefon, rohanok
be az oviba, hogy el ne késsek, hát ez életem első szülőie, éssssss Megkérdi az
ovónő hogy na, mi maradt itt? Mondom, semmi szülői van! Az nem ma van, írták két
napja, hogy majd egy hét múlva lesz! FASZOM!!!
Az asszony a koterban nem tud mindig netezni, és nem látta, hogy a csoportban ki
írták két napja, hogy elnapolták ismét. De az előző elnapolásoknál adtak egy
nyomtatott papír cetlit, most meg nem. Hát faszom. Így is kevés a munkára szánt
idő, nem leszek kész a házzal és hétfőn jön a felülvizsgáló és kész kell
lennem, tehát szombaton megyek és dolgozom. És akkor erre még ez a szülői is,
hogy fél órával hamarabb el jövök, hogy lefürödjek átöltözzek, mert hát ne
legyek egy mocskos büdös munkás!
No durcás voltam, jöttem haza vettem két pizzát, és elhoztam a keresztszülőkhöz, ahol közösen felfaltuk, nagyon fincsi volt. Kicsit beszélgettünk, ki
duzzogtam magam, játszottam a kutyájukkal, és néztem, ahogy küzdenek az eleven
kölkeimmel. Hát rendesen a fejükre nőnek, nincsenek még felkészülve egy ilyen
rohamra. A gyerekek pakolgattak, csapkodták az ajtót, kergették a macskákat, akik menekültek mindefelé. Szóval állt a bál. Én még gyorsan meg kerestem a
bojlerjuknak mi a baja miért veri a biztosítékot, aztán jötünk is hazafelé.
Itthon nagy takarításba kezdtem, megint mostam, szárítottam, meg mosogató gépet
is el indítottam. Szinte már minden örökséget felszámóltam Bianka után. Még a
konyha pult felét is le pakoltam és tisztára mostam, a másik felét meg hagytam
neki, az már tele van bontot zacskős magokkal, lisztekkel meg minden felesleges
vacakkal.
Közbe jó válakozóként adtam a volt cégemnek egy enyhén pofátlanul magas
árajánlatott favágásra, úgy voltam vele hogy annó le nyulták a
végkielégítésemet, akkor most kompenzálunk egy kicsit.
Annyi a munkám hogy már heteket kell várni rám hogy időpontot találjak, nem osz
nem szoroz hogy meg kapom e ezt a munkát. Ha meg így is meg kapom, akkor
legalább lesz rajta haszon végre.
Este már nem vacsiztunk a gyerekek meg nézték a Vuk mesét, aztén fürdés fekvés.
Kicsit hagytam őket zseblámpázni, de aztán rájuk szóltam hogy elrakni és alvás.
Viszonylag gyorsan el aludtak, szerintem megint mozgalmas volt ez a nap is.
Terveztem hogy mivel anya nincs négy napig, ezér egy kis plusz adok a
gyerekeknek, öt prcet! Fel is húztam ébresztőt, öt perc ölelés, kettesben,
beszélgetve úgy hogy amásik addig nem zava. Hát egyszer se sikerűlt meg
valósítani, mindig vagy a mamánál voltunk épp, vagy most a kereszt szülőknél,
szóval nem lett plusz, de még nem tettem le róla!
Holnap már nem sok program lesz, csak reggel Jancsit oviba kell vinni, Julis
meg szemészetre, onnal oviba, onnal jöhetek vissza a városba dolgozni, de csak
fél háromig, mert akkor végez az asszony.
Megint nem tudok dolgozni!
Hulla vagyok be vagyok rekedve, egy hete nem pihentem, és még szombaton is
dolgoznom kel!
No ennyi lenne mára. Bianka holnap jön haza és talán tart élménybeszámolót. De
addig is jó éjt.
És persze a hejes írásom nem lett jobb J