Szingliség első nap
Bernát első nap a szingliségben…
Ma reggel anyát be vittem a gyogyóba, bent is fogták, csináltak iq tesztett de
hál istennek negatív lett! J
Jancsit nem lehetett leadni a zaciba, mert nem volt neki ebédje hivatalosan és
akkor bár rengeteg a kaja és tuti jutna neki is, de nem! Szóval anyóst hoztam ki
hozzánk, és egész nap egymást szórakoztatták. Mind a két gyerek jól
viselkedett, nem volt semmi baj.
Ovi után mamát kivittük a buszra, mi meg átmentünk a keresztszülőkhöz egy
kis fát hordani.
Nekem van kocsim, meg futóm és segítettem a hatvankilós farönköket egy utcával
arrébb vinni.
Eközben a Kereszt anyu, akinek fogalmam sincs, mi az álneve, a gyerekeket
felügyelte, kisebb-nagyobb sikerrel. Egy óra altt, Jancsi vizes lett, mert
kabátban mosta a kavicsot a vödör vízben, azt meg próbálták gyorsan megszárítani egy hajszárítóval, ami leégett a fenébe, eközbe Julis felrúgott egy
üveg asztalt, ami épp megúszta, meg felmosták az egész szobát. J
Keresztanyu kapott egy kis izelítőt a gyerekes létből.
Kb. hétre értünk haza, gyors vacsi, anyámtól kaptunk paradicsomos húsgombócot,
izlett a gyerekeknek. Majd kaptak egy kis csokit, mert jól viselkedtek.
Annyira katonásan és flottul ment minden, hogy nyolc előtt már az ágyban
voltunk, vacsora alatt anyámmal beszélgettünk egy kicsit. Mese alatt meg
Biankát hívtam fel aki küldött egy videót a kórteremről. A gyerekek elmondták, hogy hiányzik nekik, és nem szeretik, hogy ott alszik, de nem volt nagy
pityergés, bár hol az egyiknek hol a másiknak csuklott el a hangja, néha talán
még anyáé is. Apa nem sírt! J
Az egész család aggódik, hogy hogy fogom bírni, de én nem izgulok, hisz csak a
délutáni részt kell megoldani, egy étkezéssel, ami igazából három este, akár
minden nap ehetünk hideget, felvágottas kenyeret. De persze lehet, hogy
hihetetlen, de főzni is tudok. Meg hát tapasztalt vén róka megoldja a dolgot.
Már készülök, hogy szerdán a szülői értekezlet után veszek egy pizzát a helyi pizzázóban.
Akkor már két este egyből ki is lőve, nem lesz itt gond.
Szerdán lesz életem első szülőije, gondolom, évkezdős szülőin nagyon sok fontos
dolog lesz, hogy kinek mit vegyünk, és mit hogy szokás. Csak majd a gyerekről
nem esik szó semmi.
9:30 szívroham vége…
Mindent intéztem ma, mosás szárítás, mosogatás, vacsi, állatok, és akkor este
adom a kutyáknak a kaját és a nagy itt lebzsel de a kicsi sehol, na mondom, kis
barom bedúrta magát a takaró alá és alszik, nem is hallja a tányér csőrgést…
Hívogatom, semmi. Keresem az ágyba, semmi, lámpát kapcsolok, mert fekete kutya
félhomályba is fekete… nincs meg az a dög! Kimentem az udvarra hívogatom, semmi
hang, ha bajban van, általában nyüszög, de semmi. Este fél tízkor megyek, telefonnal a kezembe, körbe a házon és hívogatom a kutyát, semmi, mondom, ez nem
igaz, az asszony megöl ha elveszik. Már kiértem a telek végére és fordultam
vissza, mikor némi motoszkálást hallottam a csirék felől, hívogatom akkor se
semmi. Odamegyek, mászok a nedves gazba, kerülgetem a csirkeszart, meg minden,
és ott kapar egy lyukban ez a barom. Rávilágítok és rászólok, hogy mi a fenét
csinálsz, és akkor vett csak észre, bele volt teljesen merülve a szagba. Hogy
rohadnál meg, te kis dög, már a szívroham kerűlgetett ,hogy nem jöttél enni.
Ja, lehet nem mondtuk, de nálunk kutya ajtó van, amin mindenki ki-be járkál, így
nincs gond a kaki-pisivel. Meg azzal, hogy este kiszökik vadászni a rohadék! Már
azon agyaltam, hogy csak ráírok az asszonyra, hogy hol keressem a kutyát, de nem
mertem, ez haza jön és elharapja a torkom egyből.
No ennyi a mai nap, és izgalom, holnap folyt köv.
Megint nincs tördelés, narrálás, és helyes írás ellenőrzés se. Mert lusta vagyok, ez van. jocakát.