2025.04.03.
Bernát
egy zaklatott reggel…
Hát ugye tudjuk, mi volt tegnap, (Jancsi kislányokkal durváskodik) nem ébredtem
rosszul, de azért nem voltam boldog. Reggel van, azt terveztem, hogy hamarabb
kelek és ezt a kis szarost elviszem futni, mert ha lefárasztom, akkor talán
nyugi lesz az oviban. Reggel párás hideg volt, kb. 5 fok. Nem volt szívem felkelteni
Jancsit, meg azon is agyaltam, ha most ebben a hidegben megfázik, akkor jól
sikerül a buli.
Megcsináltam a két kakaót, és kiraktam az asztalra, szokás szerint.
Kelt mindenki, és sorra elvették a kakaót, ekkor Jancsit megkérdeztem, hogy a
tegnapi nap után, meg érdemli a kakaót??? Azt mondta, hogy nem. - Akkor miért
készítettem neked mégis? - Mert kedves vagy. - Azért készítettem neked kakaót,
mert nagyon szeretlek, és biztos vagyok benne, hogy ma az óvodában, nagyon odafigyelsz
és jól viselkedsz. Igyad nyugodtan a kakaódat…
Remélem, ez a megoldás megfelel ennek a kurva píszí világnak!
A délután úgy telt, hogy az ovi után, ahol mind a két gyerek nagyon jól
viselkedett, az asszonnyal elmentek előbb játszótérre, később meg egy
trambulinos helyre, ahol jól kiugrálhatták magukat. Egész későn jöttek meg, már
meg vacsoráztak, az asszony elvitte őket fürdeni is, egy gyors mese és alvás…
Jól el fáradtak, gyorsan elaludtak.
Sikerült beszélni a kislány apjával telefonon, aki a helyi vezető a karate
csoportban, és én már régebben beszéltem már vele, pont Jancsiról, hogy kéne
neki a karate…
Meglepetésemre, nem egy karate edzővel beszéltem, hanem egy csodabogárral, aki pszichológus,
ismeri a gyerek lelkivilágát, szinte egy szót se mondott a küzdelmekről. Csak a
gyerek lelkéről és annak fejlődéséről beszélt, a felesége gyógypedagógus, és
tisztába van a hasonló gyerekek életével. Tehát, Julist is vinni fogjuk
karatéra, mert rá is ráfér egy ilyen testi-lelki fejlődés.
Igaz, fizetős a karate, és jól megterheli az amúgy is stabil családi kasszát,
de majd apa többet dolgozik és akkor lesz erre is pénz.
Közben a helyi csoportban megismerkedtem egy családdal, ahol a lány aktívan
lovagol, díjugrató, és szokott csoportokat, gyerekeket lovagoltatni, és vele is
felvesszük a kapcsolatot hogy a kölkök oda is tudjanak járni…
Na 23:18 megyek csucsuzni, jocakát.
Bianka
Én meg voltam bent az oviban, fogadóórán Jancsival
kapcsolatban. Egy elég hosszú, de nagyon jó hangulatú beszélgetés volt, viszont
megdöbbentett egy-két dolog, amit az óvónők Jancsiról mondtak, mert ilyeneket
én eddig nem tapasztaltam felőle. Durvaság, dühkitörések, szemtelen
visszabeszélések az óvónők felé.
Több teóriánk is volt, hogy miért lehetnek ezek. Abban az egyben most biztos
vagyok, hogy ezek a gondok kivételesen nem tőlünk erednek, vagy ha igen, akkor
nem negatív irányból.
A körülmények nem változtak, a családban nem történt változás. Ami történt, az
pozitív. Mostanában különösen nagyon figyelünk a gyerekekkel való
kapcsolódásra. A beszédben és a tettekben egyaránt. Tudatosan nagyon sokszor
dicsérünk, nyilván nem olyanokért, hogy levegőt vett, de igyekszünk apróságokat
is észrevenni, amiket megdicsérhetünk. A másik a testi kontaktus, sokat
ölelünk, vicceskedünk, csiklandozunk, sokat beszélgetünk úgy, hogy a gyerekek a
karjainkban, vagy az ölünkben vannak. Szóval ha el is indult valami változás,
akkor azt meg a jó generálta.
Azt mondták, Jancsi egója épül talán, tesztelgeti a lehetőségeit. Kicsit féltem
attól, hogy ezek a problémák abból erednek, hogy itthon túl szigorú a rendszer,
de az óvónők meg pont a másik végletre gyanakodnak, hogy bár itthon megvannak a
szigorú sarokpontok, amiket kötelezőszerűen betartunk, de azon kívül azért elég
nagy szabadsága van a gyerekeknek, mg az oviban viszonylag sok a szabály és
sűrű a program, ami Jancsinak nem mindig tetszik.
Ezen felül gondoltak még arra is, hogy Jancsi már kitapasztalhatta a
kiskapukat, feltérképezte, hogy az óvónőknek meddig ér el a keze, mit tehetnek
meg és mit nem, és mivel eléggé jól meg van kötve a kezük, gyakorlatilag még
nemet sem mondhatnak a gyereknek, Jancsi meg ugye nem hülye, szerintem pillanatok
alatt levágta, hogy mi a helyzet, meddig mehet.
Szóba kerültek még a félelmek, az örökös rossz bácsis, gonoszos vonal, hogy Ő
mindig ez akar lenni, illetve volt még egy, a vér… hogy ez is nagyon érdekli.
Na ezekre nem találtam még választ, szóval ezen dolgoznunk kell, majd még
nyomozok :)