2026.04.08
Amikor reggel készülsz a napra, és indulnál, hogy belevessed magad a munka bűnös mocsarába, de az asszony elejt egy aprócska infót...
Ma masszázsra megyek, kilencre!
Ez azt jelenti, hogy nem tudok menni sehova! Itthon kell vigyázni a kölkökre.
Kéne vigyázni, de ezek meg se mozdulnak. Nem csinálnak semmit, ülnek a kerítés mellett és beszélgetnek az egyébként süket szomszéd nénivel. :) El nem tudom képzelni, miről csacsognak, de csönd van, és nekem ennyi elég.
Bár az azért veszélyes, hogy a gyerekek, mint a pletykás öregasszonyok, állandóan mesélnek, dicsekednek, és nem tudnak titkot tartani!
Néha olyan dolgokról is csacsognak, ami nem is volt, már kombinálnak, és már hátulról, kerülő úton kérdeznek, én meg csak fejtegetem, hogy mit akar tudni, és hogy ezt miből kombinálta, és vajon mit hallott félre.
Esküszöm, nem foglalkozok sokat a háborús sztorikkal, de ugye mindig van valami történés, mert ezek az amerikaiak nem bírnak magukkal.
Néha mondok valamit az asszonynak, és ezt van, hogy a gyerekek is hallják. Nekik ez meg szenzáció, és tovább költik, és vitatkoznak rajta.
Jönnek haza az oviból, és az a vita, hogy most olasz ország vagy orosz ország?
Mondom nekik, hogy mind a kettő létezik. De melyik háborúzik? Hát izé, mondhatni mindkettő, de ti ezt honnan veszitek? Ki mondta az oviból? Hát te, apa!
És akkor agyalok, hogy ezek mikor mit hallottak...
A politika se nagy téma nálunk, de hát néha olyanok derülnek ki, hogy a pofánk leszakad, és hát csak beszélünk pár szót róla, és ilyenkor tökmindegy, hol vannak a gyerekek, mert egyből kagylóznak. Aztán megjegyeznek fél információkat, gondolom, az oviba meg előadják magukat.
Tehát most már lassan másfél órája csendben üldögélnek a kerítésnél, én intézem az írást nektek, közben sorra hívnak az ügyfelek. Jelentem, anyásan már a húsz kilométerre lévő városba hívnak át dolgozni, mert nem találnak villanyszerelőt!
Én meg most semmi munkát nem tudok visszautasítani, mert már megint üres a kassza!
Nagyon örültem, hogy tavaly a térdem miatt soron kívül tudtak kezelni, és jártam vagy két hónapig kezelésekre, de most már nemcsak fáj a térdem, de dagad is, és kattog.
Mivel apámtól a magas vérnyomást és a cukorbetegséget örököltem, anyámtól már csak a szépségét és a térdfájdalmát kaphattam.
Most mehetek vissza a dokihoz, hogy nézzük már meg a térdem, mert három hónap alatt még jobban romlott, pedig a kevés munka miatt eléggé kíméltem!
Anyámnak tavaly adtak térdműtétre időpontot, 2028-ra!!!!! Lehet, hogy addig tolókocsiba kerül! Sőt, lehet, hogy ebbe belehal, mert neki a kert meg a munka az élete, ha nem lehet hasznos, szerintem olyan depressziós lesz, hogy belehal!
Na, ezek voltak a vidám sztorik!
Reggel Julis már korán felébredt és ült az ágyán, és magában suttogva játszott. Odahívtam magam mellé, hogy maradjon csöndben. Kicsit beszélgettünk, de aztán vakarózni kezdett, hát a kézfeje ki van pattogva, én meg a gondatlan szülő, észre se vettem... Jó, bekentük krémmel, majd déli alvás előtt újra bekenjük, ha eszembe jut. Jancsi próbált velem versenybe öltözni, persze én győztem, néha hagyom, hogy legyőzzön, de nem mindig.
Nem jut eszembe több kedves történet, én egy ilyen besavanyodott vén szar vagyok. Tegnap voltam a lánnyal kicsit kocsikázni, nem tudom, mennyire élvezte, mert nem tudott velem minden boltba bejönni, addig ült a kocsiban, és várt. De azért jót beszélgettünk. Közben Jancsi itthon játszott az udvaron, és mikor hazaértünk, akkor az új gallydarálóval daráltuk a fákat. Imádnak dolgozni, persze csak veszélyes gépekkel. :) De nyugi, nem tud olyan helyre nyúlni, hogy bármi is elérje.
Változik a világ, eddig a kocsit tankoltam kannából, amikor innen-onnan jött egy kis benzin, most meg a kocsiból tankolok kannába, hogy legyen üzemanyag a gépekbe. Most belegondolva, ha nem lesz benzin, nem tudok eljárni dolgozni, de még biciklivel se tudok elmenni, mert a láncfűrész is benzinnel megy.
Már megint negatív vagyok!
Kéne nekem egy kis tudatmódosító, hogy egy kicsit nyálcsorgatva élvezzem az életet. :)
Itt volt a húsvét, és nem dolgozhattam, mert bár szombat az szimpla szombat, de mi aznap épp anyámnál voltunk, és a többi napon meg nem akartam másokat zavarni. Ennek ellenére húsvéthétfőn a szomszéd rotátorozott, nem túl hangosan, de csak zörgött, és a bunkó cigány szomszédom is üvöltette a zenét, persze már este, amikor biztos zavar.
Most meg torlódnak a munkák, a nyakam felett lebeg egy ház, amit a napokban szólnak, hogy lehet csinálni, és akkor menni kell. De pl. tegnap is kimentem két munkát is megnézni, az egyiket kb. két hét múlva lehet csinálni, nem most! A másikat 20. környékén, tehát nem most.
Voltam masszőrnél, és a masszőr mindig megkérdezi, hogy hogy vagyok?
Most én kérdem tőled, hogy hogy vagy? Mond el magadban kb. 10 mondatban.
Amit észrevettem,
jól vagyok.
elmondom, hogy hol fáj, vagy mi a betegségem. Tehát nem vagyok jól!
elmondom, hogy mi van a munkában. Pedig szerintem nem ezt kérdezte.
És te mit mondtál? :) Gondolom, mindenki arról beszél, ami épp történik vele, és persze a masszőr is olyan, mint a bárpultos, hogy kiöntöd neki a ganét.
Holnap vérvételre kell mennem, és természetesen 11 órára! Egy picit szétcseszi a napom, de hát ez kit érdekel. Ezáltal a holnapi napom is megy a kukába, mert bár nem visel meg az a pár csepp vér, de én aznap már tuti nem mászok fára, ja, szoktam fára mászva fát kivágni... tehát itthon fogok bohóckodni, így maradt a péntek. Persze szombaton itthon kell erősen haladni a pakolással, ha nem esik az eső, mert ballagásra rengeteget kell pakolni. Az udvaron és a házban is!
Van egy padunk, ami szét van korhadva, tavalyelőtt vettem meg neki a fát, hogy kicserélem, lassan már a földre esünk, annyira el van rohadva, de még nem volt időm lecsiszolni és lefesteni...
Na, nem panaszkodok többet, megyek, intézem az ebédet, mert az asszony még nem ért haza a kilences masszázsról...