2022.09.09.

 Na te barom kellett itt játszani a hőst!
A szokásos szétdolgoztam az agyamat és a nap végén hívot az egyik gyerek kereszt apja hogy volna egy fura kérdése. Az egyik legynagyobb barátnőjének aki macskákat ment és minden, fel ment egy fél éves kiscicája a fára le kéne hozzni, már egy napja fent van. DEő nem mer fel mászni mert jaj, hát mondom én nehezebb vagyok nálad mit szeretnél, de ugye a mászós cuccom, meg minden. Na jó munka után el megyünk és ha én nem tdok odáig fel mászni majd Jancsit fel küldöm, erős ügyes, kicsi...
Nyugi nem vagyok egy idióta van neki gyerek beülője amit falmászáshoz lehet használni, fel mentem vólna vele, ki lett vólna kötve...
DE a fán eléggé ritkán voltak ágak akkorákat nem tudott vólna át mászni, mentem én. 
Fent már eléggé vékonyak voltak az ágak, ja mogyoró fa, roppamos, törik, nem nagyon bírja az öreg ág hogy ugrájunk rajta. Szóval két ágat fent őssze kötöttem, ki kötöttem magam meg minden, de a macska úgy ki ment az ág végére hogy csak úgy értem el ha az ágat be hajtom vissza. A macska meg csúszott, és pont a kezembe kapaszkodott a körmével, semmi gond legalább nem esett le, ki birom. A másik kézzel meg fogtam és bele akartam rakni egy táskába, de ez a buzi meg fordúlt és bele harapott a kazembe, nem kicsit. Persze nem vagyok rambó! A fájdalomtól már nem bírtam tartani és el ejtettem, a macska zuhant vagy hat métert. 
Közben az én okos feleségem tűzoltósatt játszot és ki feszítettek egy lepedőt lentre! Na ebbe esett a macska, aztán el szaladt az anyja valagába. 
Egyébként eddig szoba cicavolt, és tiszta ideg lett fent a fán...
Na én lassan le másztam a vérző és egyre jobban fájó kezemmel, össze pakoltam és mint egy balfácán el indúltam a kocsihoz, közbe a szomszéd mama jópofizott, hogy miért ilyen lassan jöttem le a fáról, meg egyéb, amiért én kishílyán pofán vágtam a vén szart. Közben hoztak fertőtlenítőt és le mostam a kezem, a kis új mögötti kéz élemén harapott belém, négy lyuk, és némi karmolás. 
Eddig szép a sebb, de be dagadta kezem, és nem tudok vele fogni! Egész éjjel pakolgattam a kezemmert fájt és zsibbadt, alig aludtam.
Ma egy hónapok óta halogatott ügyfelemhez kellmenni térkövezni, térkő fel bontás, újra rakás. Alig birok még írni is, fáj a kezem még a normál mozgatásra is de hát kellett itt játszani a hőst! Te barom!

Ma julisék az oviból egy tanyára mennek gyerek napozzni, biciklivel. Tehát a kocsira rakhatom fel a biciklitartót, amihez kb. négy kéz kellene. 
Fel rakom mind két biciklit, mert ha jönnek hazafelé, a pumpa pájára be tudnak ugrani és játszhatnak egyet. 
Na megyek öltözni csak gondóltam szólok...

Az igazi kimerültség amikor már beszélni sincs erőd...
A tegnapi nap tüző napon dolgoztam és igaz hogy kettőre már itthon voltam, de annyira kiszáradtam, és fel fortam, hogy amikor haza értem mesztelenre vetkőztem és vártam a hűvös lakásba hogy be merjek állni a tus alá, nehogy szívrohamot kapja a hideg víztől...

Azt beszéltük az asszonnyal hogy Julisnak ez a kicsit autista beütése, teljesen el múlt, őt ugye  egy évet vissza fogtuk az oviba, ami sajnos a az extra magassága miat azt is jelenti hogy két fejjel magasabb az ovi társainál! De szellemileg teljesen utol érte magát, nyugoddtan kezdhetjük az iskolát...
Jancsi nagyon ügyes mindenbe, mint szupermen, és lelkileg nagyon érzékeny, néha még kétségbe esik és el sírja magát, de ezt idővel ki növi. 
A nyárra úgy döntöttünk, hogy mennek még oviba, hogy ne itthon unatkozzanak, ketten. Verekedjenek az oviba. :)
Végre szombat van itt a lehetőség a világ meg váltásra ésssss!!!!! Esik! :(
Addig próbálom magam a papír munkákban utol érni, az is fontos. 

Az asszony be jelentette hogy ő dél után megy moziba...
Kicsit fura hogy egyedűl megy moziba, de ha neki most ez kell, akkor menjen. 
Én smucik vagyok majd meg nézem neten, én ezért nem fizetek! Az avatárt meg néztem moziba mert ott a látvány és a hangzás fontos, de egy ilyen beszélgetős hóbelebancra nem ülök be...