Elmenni örökbe

2023.01.31. 100. bejegyzés 140 napja együtt Bianka Kicsit több, mint 140 napja volt az, hogy elkezdtük a barátkozást. Elmentünk a családhoz és majd kiugrott a szívem a helyéből, hogy ha minden jól megy, megismerjük a leendő gyermeikeinket. Aztán eljött 2022. szeptember 14. és az életünk örökre megváltozott. Ez volt 140. napja. Hihetetlen, hogy mennyi minden történt ebben a 140 napban. Maga a 140 annyira kevésnek tűnik… Gyorsan el is lehet számolni addig. 140 Ft-ért már semmit nem kapsz. A 140-es vérnyomás kb jó, 140-nel elég jól haladsz az úton. De 140 másodperc durván kevés, kivéve, ha a levegőt kell addig visszatartani… A 140 nap is relatív. Ha ez jó munkahelyen vagy, egy hétnek tűnik, de ha az esküvőjére készül az ember, akkor meg rengeteg. Nekünk ez a 140 nap alatt megváltozott az életünk. (Bernát: Egy nap alatt változott meg az életünk!) Emlékszem, a célhelytől fél órányi útra volt a szállásunk, és amikor elkezdtük a barátkozást, örültem, hogy egy ilyen nyugis helyet ...

Bianka Nnnna… Azt hiszem, kellett ez a kontraszt, a nagyon gyerek nélkül és a nagyon gyerekkel, hogy lássam, lássuk a különbséget. Volt egy beszélgetésünk még vasárnap délután Bernáttal, az előző két este és az elmúlt másfél nap alapján. Szombat este filmeztünk, sorozatot néztünk és annyira szabad, nosztalgikus érzés volt az, amit akkor megéltem, pedig egyáltalán semmi extra nem volt abban. Egy maradék fél zacskó chipset elosztottunk, és ott ültem az asztalnál, a pohár bromat iszogatva, a chipsemet eszegetve NYUGODTAN, és közben indítottam a sorozat részeit, egyiket a másik után. És nem tudom, melyik volt a jobb, nézni magát a filmet, vagy maga az a szabadság, hogy ihatok pár kortyot úgy, hogy nem kérdezi senki, hogy az mi? Kaphatunk olyat? A gyerekeknek az nem való? Megszagolhatom? Én már felnőtt vagyok! – Nem, te nem vagy felnőtt, gyerek vagy…- Akkor nem kaphatok olyat? Felnőtteknek való? Én már felnőtt vagyok! …… és ezt végtelenszer egymás után, és ez csak a bor volt. (egyéb...

Bernát: Nyugodt, vidám, boldog napra ébredt Szodor szigete…. Kemény hétvégén vagyunk túl, rengeteg volt a tennivaló de szinte semmit nem csináltunk meg még! :) Na jó, nem igaz, én megcsináltam a mosógépünket, feltakaríttuk a lakást, mivel Barátaink, Sári és Marci jöttek hozzánk játszani. Rendszeresen összejárunk játszani, mivel a régi szépidőkben jártunk ilyen csoportos húsz-huszonöt fős hálópartikra, (aki érti, érti, aki nem, az majd megérti) de az idő haladtával rájöttünk, hogy jobb így négyesbe ötösbe játszadozni. Nincs akkora kavarodás, mindenki tudja, ki kivel van, szóval így öregesen egyszerűbb. No szóval kitakarítottuk a lakást, Bianka gyorsan főzött egy fincsi ebédet, hogy legyen mit enni a szünetben, persze volt pia, rágcsi, játékok, mindem ami a szem szájnak ingere. A kutyák néha zavarók voltak, de volt hogy simogattuk őket közben, vagy csak simán kiküldtük. Nagyon jó kis buli volt, csak gyorsan elmentek és mi ketten maradtunk. Ja a kölköket elküldtük anyámhoz. Ők elégé l...

Bernát: Egy kis pihi… Tegnap végre volt egy kis pihi, el tudtunk menni fürdőbe, egy kis gyerekmentes lazulásra. (Ja 3:27 hajnal. :) ) Karika mama vigyázott a gyerekekre. Kedves Juliskám szivatja a népet rendesen, reggel volt némi hurutos köhögése, de már több napja egy köhintés se volt. De mivel a legutóbbi mamás találkozónál is be jött, most is elkezdet köhécselni. Meg is kapta a gyógytetát, meg a töródést, egyből. És, hogy miből lehet tudni hogy ez csak műsor? Hát abból, hogy bár este még valami letapad a torkán, és hallatszik, hogy van ott valami, de két köhhentés után már csak ez az eröltetett, száraz köhögés van. És nem is nagyon jön elő, csak ha unatkozik, vagy ha pont a tesójával foglakoznak. És szinte az egész nap köhögés nélkül telik, nagy színész a kislányom. Bianka Elég hosszú idő volt, mire elkezdtem rájönni, hogy Juliska szinte mindenben „műsorozik”, „szenzációzik”, „színészkedik”. Az a szeretet-puttonya, ami normál esetben pici gyerekkorban feltöltődik az anyai...

Bernát: A tegnap esti fulladásos torkon akadt rémálom…. Tegnap minden rendben volt, szépen játszottak a gyerekek, itt volt Karika mama, nem volt semmi hiszti. Volt fürdés, hajszárítás, kenekedés, meg mese is, méghozzá a nagy ágyon, hármasban néztük a Vizipókot. Megnéztünk három részt is, mert annyira rövidek, hogy még vége sincs a főcímnek, már jön is a vége felirat. Fura ezeket a régi meséket visszanézni, sokra szóról szóra emlékszem. A gyerekek szépen elmentek lefeküdni és mire megfürödtem, addigra szinte már aludtak is. Végre lepihenhettem az ágyra, egy kis telefonozásra, néztem a tiktokot, játszottam. Amíg a konyhából, DAN DAN DÁÁNN! Fulladó hőrgő, nyüszítő hangot nem hallottam. Bianka volt kint a konyhába, és épp etette a kutyákat, és ilyenkor van, hogy rálép a lábára, vagy kicsit meglöki véletlen, és akkor van egy kis nyikkanás, visítás, de ez most durva vólt!!! Szuka németjuhász kutyám, kutyánk, nagyon mohón eszik és sajnos egy nagyobb falatot egyben nyelt le és megakadt a t...

  Bernát ÉNEKELJÜNK A FURULYÁBA ÉS ÉNEKELJÜK A FURULYÁBA ÉS MINDJÁRT JÖN A MANÓ ÉS EL IS DOBBANTJA A MÁSIKAT…. És ki is mentünk a műsorból… MENJÜNK EL KUTYUSKA, MENJÜNK EL KUTYUSKA, MENJÜNK EL KUKÁS AUTÓ… Bernát: na ez megy meg a bárányfelhők. Az asszony valami szarral tömi a kölkök fejét és most ezt éneklik, kb kiabálva. Én meg hallgatnám a Hadházi műsorát, de le se szarnak. Bianka A tegnapi zenei műveltség szélesítése folytatódott, azzal fűszerezve, hogy ma Karika mama is csatlakozott a bandához, aki szintén – akárcsak én, - oda, meg vissza van a Lord of the dance produkcióért. Nem tudom, mikor lehetett ez, de emlékszem, hogy egy borfesztiválon voltunk, mikor egy nagy kivetítőn láttuk ezt a műsort. Először megálltunk, hogy biztos csak egy zene lesz, aztán ott ragadtnk egy órára, és onnantól ez elvarázsolt mindkettőnket. Aki nem tudja, (van ilyen?) ez a produkció Michael Flatley nevéhez fűződik, aki az ír step táncot ismertette meg kb a fél világgal, mert egy olyan show...

Bernát: Tegnapi: buli van… Tegnap egy jó buli volt a családdal, volt kaja, pia, torta, játszottunk egy hatalmasat a kedvenc játékunkkal. Voltak meghitt pillanatok, előbb Tomi ült az ölembe és nyeglet nyaglott, Tomi nagyon férfias, Boxol :) Jót játszottunk. Közben öcsémen ugrált Jancsi, ők is elvoltak. Julis is felmászott rám és odavettem az ölembe, mint egy pici babát, és ringattam, beszéltem hozzá, adtam neki puszit, mondanám, hogy nagyot beszélgettünk, de csak néha mondott valamit, és csak bújt oda hozzám. Valahogy ritkán ül az ölembe, inkább az anyát szereti, de ha nincs itt a szamara, jó a lova is vagy mi. :) Bianka Jelentem, én elfáradtam… vagy mi. Na nem a hétvégében, bár elég sokat sütöttem, főztem, előkészítettem, hogy gördülékenyen menjen minden a helyszínen, de ez azért már kevés ahhoz, hogy ennyire elfáradjak. Agyilag, lelkileg, nem tudom… Nem tudom, mi adta azt a pár napos felüdülést, amikor annyira, de annyira értettem őket, értettem a motivációjukat, értettem, hog...

Bianka Tegnap este még sookáig nyalogattam a sebeimet. Megint bőgtem. Túl jó volt az elmúlt pár nap, mi? Kellett már egy kis megzuhanás, túl szép lett volna, ha ez az egész így marad… Nagyon kész voltam. Borzasztóan dühös voltam, hogy a határfeszegetős jó életbe, hogy állandóan kell valami, amivel felcseszi az agyam. Miért nem jó neki, hogy béke van? Miért kell mindenért könyörögnöm? Nem bírtam a szobában maradni. Imádtam, ahogy Bernát átvette a gyeplőt egy pillanat alatt és mentette, amit lehet. Én meg kivonultam a képből, tölöttem egy pohár vörösbort, elfeleztem egy gesztenyepürét, telenyomtam tejszínhabbal, és az asztalnál ülve csak potyogtak a könnyeim. Mérges voltam magamra is, hogy sikerült egy négyévessel veszekednem megint, akinek én kellene, hogy legyek a középpont, a biztonság… helyett már megint egy türelmetlen vadállat lettem, pedig ő csak kíváncsi volt, mi lehet a konyhában. Nem érti, mennyi veszély van ott, nem érti, hogy ha ott trollkodik, egy rossz lépése miatt nem ...

Bernát Rábeszélés örökbefogadásra… Bianka Ami nem rábeszélés… Az elmúlt hétben három különböző vonalról jött érdeklődés felénk, hogy beszélhetnek-e velünk,  felvehetik-e velünk a kapcsolatot, megoszthatják-e a blogot, mert valaki az ismeretségi körükben örökbe szeretne fogadni. És örömmel segítünk! Akinek a blogunk segít, annak megosztható a blog, de örömmel beszélgetünk személyesen is, ha valakinek az ad lendületet, vagy plusz információt. Rábeszélni senkit nem akarunk örökbefogadásra. De azért írjuk ezt a bejegyzést, mert amikor mi ezt az egészet elkezdtük, még nagyon titkolóztunk, nem csak a meglepetés miatt, hanem azért is, mert kellemetlenül éreztem főleg én magamat ebben a helyzetben, ezért nem nagyon osztottam meg ezt a tervünket és az esetleges nehézségeinket ezzel kapcsolatban. De amióta mi örökbefogadtunk, nyíltan beszélünk az egész témáról, nagyon sok mindent megtudtunk, és ettől persze nem lettünk mintaszülők, nem lettünk profi gyermeksuttogók, és nem lettü...

Bernát: Hát a tegnap estét jól szét kúrta a szomszéd az este 11-ig tartó dübörgő zenehallgatással, egész éjjel roszakat álmodtam, és szarul is keltem. Ez a nap már el van baszva… Reggel csináltam egy kávét, visszafeküdtem egy kicsit pihenni az ágyba, megettem a reggelit. Mire összeszedtem magam*, az asszony készülődni kezdett húst venni a hentesünknél, így én maradtam itthon addig a gyerekkel, Julcsát vitte magával. Mire haza értek, jött az ebéd, a gyerekek altatása, és énnagyon úgy látszik hogy itthon maradtam. Bocss fiúk, akik nagyon vártak rám, majd Hétfőn tali.. Fáradt vayok, nagy erőlködések árán játszottam a fiammal, nagyon nyúzottvagyok. De van jó is a napban esett egy kicsi hó, igazábola tavaji második hó vagy mi, vagy az idei első, gyorsan ki szaladtunk az udvarra, bele álltunk a kutyaszaroshóba és boldogan csináltunk pár képet, a nagy érdeműnek. Aztán ki mentünk az utcára és szaladgáltak a gyerekek a bokáig álló tócsákban, kb. 3 percig mert fel csapták a vizet és át á...