Elmenni örökbe

Bernát Szóval régen butáskodtam ide, de mentségemre szóljon, hogy termelem a pénzt. Két napja vidékre járok dolgozni, egy óra oda az út, és vissza, este sötétben, fáradtan, szintén egy óra, és hát egész nap nem szórakozunk, kemény fizikai munka! Hát így negyven felett egy picivel, nem túlzok, mint akit eltiport egy elefánt csorda! Mindenem fáj, tele vagyok pici sebekkel, az agyam porzik (de most jobban!) És egyszerűen csak annyit tudtam mondogatni, hogy nagyon elfáradtam. Két napja nyomom ezt, és még van egy kör. A baj csak ott kezdődik, hogy most kb. három munkám szaladt egymásra, és mind sürgős lenne! Szóval napi váltásban most rohangálok ide-oda, és ugye most az ünnepnapok se jönnek jól, mert bár pihengélek, de a munka meg nem halad! Akkor mostmár dumáljak a kölkökről is, mert végülis nem az én hisztimről szól ez a blog! :) Vannak kedves pillanatok. Reggel Julis ébredezik, de még elbújik a takaró alá és én viszem be az anyának a kávét, és visszafelé odahajolok, és elkezdem s...

 Bianka Tegnap beszélgettem az édes, drága, egyetlen kislányommal, ugyanis az egész délutános idilli hangulat után vacsorakor elkezdett baromkodni és mivel nem állt még helyre a hangulatom, ezért kicsit ingerültebb voltam a szokásosnál, de próbáltam magam türtőztetni, hogy ne kerüljek padlóra minden egyes hülyeség után. De vacsora után annyira butaságokat csinált, hogy már ott kezdtem elveszíteni a türelmemet és Bernát is bement a szobába, már Jancsi is bent volt, ketten maradtunk az asztalnál és   valami poént elkezdett mondani, amikor megkérdeztem tőle, hogy Juliska! biztos vagy abban, hogy most olyan a hangulat, hogy ezeket a poénokat kellenek? Elkezdte a csóválni a fejét. Kérdeztem, hogy amikor ilyen butaságokat csinálsz, akkor mi szokott történni? - és mondja, hogy elmegy a türelmem. Mondtam, igen… na mondom akkor gyere már ide, azt beszéljünk egy kicsit erről, hogy mikor szokott elmenni a türelmem, mi az amitől elmegy a türelmem? Elkezdte sorolni, hogy a vacsoránál mi ...

Bianka Ember tervez, Isten végez. Na nálunk most ez a mondás rendesen beütött. Mára a nevelés nélküli napra fürdőt terveztünk. Múltkor megbeszéltük Bernáttal, hogy ilyenkorra beiktatunk egy közös, fürdős napot, mert egyébként is jó a havi egy lubickolás, lazítás a vízben, a gyerekek sem felejtenek el mindent két alkalom közt. Ez volt a terv. Meg is csináltam a szendvicseket mára, külön zacsiban Bernáté, külön a gyerekeké, kevesebb hússal, és külön az enyém, húsmentes. Aztán mikor reggel felkeltünk, a szendvicsekből, - ami reggeli, ebéd, és uzsonna volt – Bernát behozott mindenkinek egyet, azzal a reggeli meg is volt oldva. A termoszokba már előkészítette Bernát a kávékat, és egy-egy bögrével hozott mindenkinek. A tervezettnél korábban keltünk, így visszadőltünk egy kicsit, és suttogva beszéltük, hogy maradjunk itthon és aludjunk… Én nagyon fáradtnak éreztem magam és valahogy egyáltalán nem volt kedvem a mai fürdőzéshez, de úgy voltam vele, hogy ha mindenki akarja, nem én fogom me...

 Bianka Konfliktusaim magammal és a gyerekekkel… Mai napon úgy készültem, hogy az ovi előtt elintéztem egy-két kört, amivel tudom, hogy csak a felesleges csérogás lett volna, elmentem a kisboltba a kenyérért, mert Bernát onnan szereti jobban. De az egy kisbolt, nem szeretem, ha oda bejönnek, mert ha sok az ember, nem férünk, levernek valamit, szűk a hely, stb. Aztán elmentem a gyógyszertára pelenkáért, mert Julisnak még ugye kell, ma reggelre még az ágyát is összepisilta… no comment. De most oda sem akartam, hogy bejöjjenek, mert a múltkori körben kaptak 2000 forintot mindketten, most arra viszont nem volt keret, így azzal kapcsolatban sem akartam magyarázkodni. Ugyebár amit nem lát a szem, nem fáj a szív érte. Ilyen komplexen meg nem tudnak gondolkodni, hogy összerakják, hogy a múltkori pelenkavásárláskor kaptak pénzt, most meg nem. Aztán elmentem még tankolni is, mert a benzinkúton sem szeretem, ha ott kotnyeleskednek, főleg most, hogy ki van számolva a pénzünk jobban, nézem,...

  Bernát Reggeli és játék Ma reggel ettünk egy kis sült kolbászt, aztán elkezdtem ki adni a feladatokat, Julis átpakolta a mosott ruhákat a mosógépbe, Jancsi lemosta az asztalt. Igénylik a munkát a büdös kölkei! Terveztem egy kis játékot, pár színes doboztető, pár színes biléta, és elkezdtem Julissal, sorba pakoltatni, átrendeztetni: rakd a rózsaszín bilétákat a kék doboz tetőre, aztán pakold a bilétákat úgy fel, hogy ugyanolyan biléta ne legyen az ugyanolyan doboztetőn. Rakd sorba a bilétákat hármasával, amiből több van, azt tedd a fehér dobozba, mikor kész, a fehér dobozban nézd meg, hogy van-e még valamilyen színből három, akkor azt még pakold ki, de ugyan olyan szín nem kerülhet egymás mellé. Rakd a bilétákat a doboz alá, a másikat a dobozra, a maradékkal ezt, meg azt… Persze ezt Jancsival is, neki egyedül a biléták egyenes sorba rendezése nem ment, kicsit kanyarodott, de őnála még belefér, csak dicsértem, és néha mondtam, hogy nem jó, nézzük át újra. Nem terveztem soka...

Bianka Mindennapi összetűzéseink. Gondoltam, csokorba szedem a mindennapjaink aknáit, amiket már számos verzióban próbáltam megoldani, de mindig ugyanoda futunk ki. Fogd már be a szád! Gyakori probléma, hogy a gyerekek – főleg Julis állandóan mondja a magáét. Mindenbe beleszól és lehetetlen időpontokban próbálja magára felhívni a figyelmet, valami őrületesen fontos kijelentéssel, amiről szerintem maga is tudja, hogy teljesen felesleges, sőt, egyenesen butaság, amit mond, de a figyelem utáni vágy ennél sokkal erősebb, ezért azt, hogy amit mond, annak van-e értelme, felülbírálja magának a megszólalásnak a fontossága. Emiatt viszont egy csomó konfliktus keletkezik, mert bármennyire is próbáljuk ignorálni, hogy gyorsan lekezelni a dolgot, azért csak kiugraszt a gondolatmenetből. Ha beszélgetünk, elfelejtjük, hol tartottunk, ha dolgozunk, elrontjuk a munkát, ha pedig valamilyen folyamatban vagyunk épp, képesek vagyunk azt is elrontani. Ezen a héten kedden pl pont az ilyen baromsá...

Bernát A gyerekeknek szánt jövő!!! Gyakran elgondolkodom, hogy vajon a gyerekeknek húsz év múlva milyen munkájuk lesz? Hol fognak dolgozni, kik lesznek a kollegáik, és hogyan fognak bánni velük. Persze, mint Apa, azt szeretném, hogy egy cég vezérigazgatója legyen! Vagy legalábbis valami jól fizető cégnél legyen jó állása. És ne ő legyen a takarítónő! Most nem a szakmákat nézem le. Jancsiból jó szándékkal is kinézem, hogy valami baromságért sittre vágják, mert épp egykerekezett a város parkjában egy kroszmotorral 16 évesen! :) Nagyon értelmes gyerek, és szerintem pörög is az agya, ezért mikor lassú emberek közt van, nem tud lelassulni, és elkezd baromkodni. A szülői túlzott elvárások… Mi megbeszéltük, hogy nem kell erőltetni semmit a gyerekre, de úszni tudni kel! Meg valamit sportolni, zenélni. Nem versenyszintre gondoltunk, de valami alap ragadjon rájuk… Nem tudom, mennyire erőltessük a tanulást, legyen az egyetem a cél? Mi nem akarunk nagy elvárásokat tolni a gyerekek elé, d...

Bianka Huhh, elég húzós napok vannak, egész nap ment a program, most szabadultam, mire mindent megcsináltam, amit kellett és amit terveztem. 21:14 van. Sok gondolat volt a fejemben, amit nap közben írni akartam, aztán most, hogy ideértem, már nincs is meg… Az egyik a hangulat volt. Amire most meglepő módon azt mondom, egyre jobb. Bár vannak mélypontok, még mindig van olyan, hogy Julist (vagy épp Jancsit) miszlikre szedném legszívesebben, de már nincs olyan düh bennem, mint korábban. Persze közben iszom a nyugi teákat, meg szedem a rhodiolát meg a magnéziumot, és lehet, hogy le vagyok szedálva :D de akkor is úgy érzem, azért alakulunk. Ma összefutottunk a játszótéren egy régi kolléganőmmel, aki most tudta meg, hogy örökbefogadtunk, meséltem neki pár dolgot, amin leesett az álla. De határozottan úgy éreztem, hogy ez már a múlt. Ezen – mármint az első nehezén – túl vagyunk. Megkérdezte, hogy volt-e olyan gondolatunk, hogy visszaadjuk őket…? És egyszerűen megdöbbentett a kérdés. Ho...

Bernát Szombat Itt van már a hosszú hétvége és annak minden szépsége… Jelentem, gőzerővel dolgozom, csinálok egy házat, közben itthon is haladnak a dolgok, még ha lassan is. Ma volt itt öcsém, és csináltunk pár dolgot, kibetonoztuk az akna fedlapot végre. Megépítettük az új csirke farm kerítését, kipakoltuk a csirkeólat, én gyorsan elmentem tatához használt cseréplécekért, amiből majd a csirkeülőt csinálom, holnap (vasárnap), ha lesz időm és energiám, és nem esik az a q… eső, akkor folytatom az udvar rendezését is. Minden évben úgy indul az udvarrendezés, hogy a kaputól elkezdek hátra görgetni minden szart! És a fejlődés úgy alakul, ha minél hátrébb rendezett az udvar. Ennek most két nagy akadálya van. Az egyik a kutyánk, aki mindent szétszed, mindent megrág és mindent összeszar! A másik, tényleges probléma, az az akna befedése volt, ami eddig ideiglenesen fa, meg lemez lapokkal volt kutya-, és gyerekbiztos. De pár nap és a helyére emelem azt a bazinagy fedlapot, és kész is. A más...

  Bianka AZ életünk egész békés most. A kisebb hülyeségek mellett most nem történt nagy baj, nem volt rongálás, vagy ilyenek. Reggel Bernát intézte az oviba szállítást, én maradhattam dolgozni. Jó volt most itthon végre. Egy kis időt a rendre fordítottam és feltettem a kaját, hogy mire majd Bernát hazajön, legyen meleg étel. Ma elég rohanósan indult a reggele, így az ebédje is hiányos volt egy kicsit, gondoltam, jól fog esni neki valami normális kaja. Felmostam, elpakoltam, beraktam a mosást, mosogatást, letakarítottam a gáztűzhelyet, feltettem a kaját és felmostam. Így ültem neki dolgozni, ami a lelkemnek nagyon jót tett. Úgy is jön a Húsvét és bár nem várunk nagy vendégsereget, most olyan a lakás, hogy ha most betoppanna valaki, nem égne a pofám. Délután én mentem a gyerekekért. Bedobozoltam a virslis kifliket, amiket tegnap sütöttem, felvettem dupla nadrágot és dupla felsőt, hogy ha ott ücsörgök a játszón, ne fázzak (meg).Jah, nem mondtam Megint beteg vagyok. Vagyis már ...

Bernát Ma vásári hangulat volt… Ma reggel gyorsan ettünk egy félszelet kenyeret és iparkodtunk a kölkökkel a vásárba. Szinte tudtam, hogy nem veszünk semmit, de a remény még benne volt a levegőben. Meg addig se voltunk itthon és így Bianka is pihenhetett egy kicsit. Már odafelé beszéltük, hogy mit kell csinálni, ha elveszel. És kórusba mondták, hogy kiabálni, hogy apa, elvesztem! Hát nem is tellett bele sok idő, már Jancsi el is veszett, az elveszés annyi volt, hogy én megálltam egy standnál és válogattam, ő meg tovább sétált két métert, de már nem látott. Én hallottam, ahogy halkan kiabál, hogy apa. A normál hangerőnél halkabban, és már folyt is a könnye. Odamentem mind a két métert, Julis mellettem, Jancsi annyira be volt tojva, hogy ott álltam kb egy méterre, ránéztem, beszéltem hozzá, és ő csak forgott össze-vissza, hogy merre lehetek. Nagyon mérges voltam rá, de magamhoz húztam, és megfogtam a kezét és utána egy darabig így sétáltunk, hogy megnyugodjon. Másodjára befordultun...